A szem egészsége az egyik legfontosabb dolog, amire vigyázni kell. Annak érdekében, hogy látása mindig normális és megfelelően működjön, érdemes rendszeres szemvizsgálatot végezni.
Mikor kell szemvizsgálatra mennem?
Amikor úgy érzi, hogy valami nincs rendben a látásával, az egyetlen módja annak, hogy felkeressen egy szemészt, hogy megtudja, milyen állapotban van a szeme.
A szemen gyakran megjelenő tünetek olyan szélesek, hogy egyetlen pontos módja annak, hogy megtudjuk, mi a probléma, ha átfogó vizsgálaton vagy alapos kivizsgáláson veszünk részt a szemorvosnál.
Íme néhány gyakori tünet, amelyek arra utalnak, hogy a szemei problémákba kezdenek:
- Homályos vagy homályos szemek
- Éjszaka nehéz látni
- Nehéz megszokni a sötéttől a világosig látást
- Homályos szemek, amikor a számítógép képernyőjét nézzük
- A szem megerőltetése
- Állandóan szédül
- Árnyékolt látás
- Hullámos látás
- Látva a glóriát
- Fájdalmas szemek
- Nyomás van a szemen
A fenti tünetek látászavarra utalhatnak, a mínusztól (myopia), plusztól (hypermetropia), hengeres (asztigmatizmus) a szemtől a súlyosabb szemproblémákig, mint például a szürkehályog és a zöldhályog.
Ha nincsenek tünetei, rendszeresen ellenőriztetnie kell a szemét
Mint kiderült, az átfogó szemvizsgálatot nem csak akkor kell elvégezni, ha már érezzük a tüneteket. Ennek oka az, hogy bizonyos szem egészségügyi problémák már létezhetnek, de Ön nem érzett semmilyen tünetet.
Ezért, függetlenül attól, hogy vannak-e tünetek vagy sem, erősen ajánlott a rendszeres szem-egészségügyi ellenőrzés. A Mayo Clinic szerint itt van a megfelelő idő a szemvizsgálathoz az életkor alapján:
- Tipegő: 3 éves kor előtt, és 3-5 éves korig követésre
- Gyermekek és serdülők: az általános iskola 1. osztályába lépés előtt, és 1-2 évente egyszer rutinellenőrzés
- 20-30 éves kor között: 5-10 évente egyszer
- 40-54 éves kor között: 2-4 évente egyszer
- 55-64 évesek: 1-3 évente egyszer
- 65 éves kor felett: 1-2 évente egyszer
A rendszeres szemvizsgálat akkor is kötelező, ha az alábbi kockázati tényezők fennállnak, még akkor is, ha nem érez súlyos látásproblémák tüneteit:
- Szemüveg vagy kontaktlencse viselése
- Családjában előfordult már szembetegség vagy látásvesztés
- Krónikus betegségekben szenved, amelyeknél fennáll a szemproblémák kiváltásának kockázata, mint például a cukorbetegség
- Olyan gyógyszerek szedése, amelyeknél fennáll a szemmellékhatások kockázata
A szemvizsgálati folyamat mögött álló egészségügyi személyzet
Általában 3 különböző típusú egészségügyi személyzet foglalkozik a szemvizsgálati tesztekkel. Íme a magyarázat:
Szemészet
A szemész a szemész szakkifejezése. Ezen a szinten a szakorvosok átfogó szemészeti ellátást és kezelést tudnak nyújtani, kezdve a teljes szemvizsgálattól, a szemüveglencse felírásán, a súlyos szembetegségek diagnosztizálásán és kezelésén, valamint a szemműtétek elvégzésén át.
Optometrista
Az optometrista kifejezés az optometria szakértőire vonatkozik, mint például a szemvizsgálat, a szemüveglencse felírása és a gyakoribb szembetegségek diagnosztizálása. Ha súlyosabb szembetegsége van, vagy szemműtétre van szüksége, optometristája szemészhez küldi.
Optimista
Az optometristák vagy optometristák szerepet játszanak a szemüvegkészítés folyamatában vagy a kontaktlencsék szemorvos által felírt recept alapján történő elkészítésében. A fent említett szakértőkkel ellentétben az optisien nem végezhet szemvizsgálatot vagy diagnózist.
Milyen típusúak a szemvizsgálatok?
Szemvizsgálat előtt az orvos először megkérdezi Önt és családja kórelőzményét, az Ön által szedett gyógyszereket és az éppen viselt szemüveget vagy kontaktlencsét. Ezt követően egy sor vizsgálaton esik át, amely általában körülbelül 45-90 percig tart.
A szemvizsgálatok általában nem okoznak kellemetlenséget vagy fájdalmat. Bizonyos típusú vizsgálatok során érzéstelenítőt kaphat, így nem érzi az orvos által a vizsgálathoz használt felszerelést.
Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori szemvizsgálati típust:
1. Szem fizikális vizsgálata
Ez a legalapvetőbb vizsgálat annak megállapítására, hogy milyen panaszok vagy tünetek jelentkeznek a szemében. Az orvos vizsgálatot végez a segítségével réslámpa vagy fénymikroszkóp.
Ezzel az eszközzel az orvos egyértelműen meg tudja vizsgálni a szeme elülső részét, kezdve a szemhéjaktól, a szempilláktól, a szaruhártyától, az írisztől, a sclera-tól és a szemlencsétől.
Nos, ha a szem mélyebb részeit kell megvizsgálni, az orvos szemészeti vagy szemfenéki vizsgálatot végez, amely a szem retinájának vizsgálata. Egy oftalmoszkóppal az orvosok láthatják a szem retináját, a szem idegközpontját és az érhártyát (a retinán lévő erek rétegét).
Általában az orvos szemcseppet ad a szemészeti eljárás előtt. Ezeket a cseppeket a szem pupilláinak kitágítására használják.
2. Látásélesség teszt
Látásélesség-tesztet vagy szemtöréstesztet végeznek, hogy ellenőrizzék a szeme élességét a látás során. Ezt a tesztet szemlátástesztnek vagy közismertebb nevén mínusz szemtesztnek is nevezik.
Általában a látászavarok, például a mínusz és a plusz szemek kimutathatók ezzel a teszttel. Az orvos vagy az egészségügyi csapat a Snellen-kártya vagy a Snellen segítségével ellenőrzi látásélességét diagram. A kártya különböző méretű betűkből és számokból áll. Ez a mínusz szemteszt széles körben elérhető a különböző szemklinikákban és optikai kellékboltokban.
Általában egy Snellen kártyával és speciális szemüveggel végzett szemvizsgálattal az orvos megállapíthatja, hogy a szeme mínuszban van-e vagy sem. A szemvizsgálat elvégzése után az orvos az Ön igényeinek megfelelő szemüveget vagy kontaktlencsét ír fel.
3. Szemizmok mozgásának vizsgálata
Ezt a tesztet általában a szemgolyó mozgását szabályozó izmok vizsgálatára végzik. Ebben a tesztben az orvos tollal vagy kis zseblámpával ellenőrzi a szemmozgásokat, majd meglátja, hogyan követi szeme a tárgyat.
Ezzel a vizsgálattal az orvos megtudhatja, hogy van-e izomgyengeség vagy rossz izomkoordináció a szemében.
4. Látótér ellenőrzés
A látótér-teszt vagy a perimetria célja, hogy megtudja, milyen széles a látómezője anélkül, hogy a szemgolyóit mozgatni kellene. Ezzel a teszttel megtudhatja, hogy van-e a szemének egy oldala, amely látássérült.
Ezt a vizsgálatot általában úgy végzik el, hogy az orvos megkéri, hogy csukja be az egyik szemét, és egy pontra kell összpontosítania. Ezt követően az orvos a tárgyat vagy a kezét különböző oldalakra mozgatja. Szólnia kell az orvosnak, ha bármilyen mozgást lát a kezében. A vizsgálat során tilos a fejét vagy a szemgolyóit mozgatni.
5. Színvak teszt
Néha az ember nem veszi észre, hogy színvaksága van. Ezért ez a teszt szükséges annak megállapításához, hogy egy bizonyos színt lát-e vagy sem.
Különféle színvaksági tesztek léteznek, de a leggyakoribb az Ishihara teszt, amely különböző színű pontokból álló képet használ. Ebben a tesztben orvosa megkéri, hogy olvassa el a számokat vagy képeket a színes pontok között.
6. Szemgolyónyomás-ellenőrző teszt
Ez a teszt, az úgynevezett tonometria, célja a szemgolyó nyomásának mérése. Általában ezt a vizsgálatot a glaukóma vizsgálatának részeként végzik. A tonometriát kétféleképpen lehet elvégezni, nevezetesen applanációs és érintésmentes tonometriával.
Az applanációs módszerben az orvos egy tonométer nevű eszközt használ, amely finoman érinti a szaruhártya felületét. Nem fog fájdalmat érezni, mert általában először érzéstelenítőt kap.
Eközben az érintésmentes módszer úgy történik, hogy levegőt fújnak a szemnyomás mérésére. Ez a fajta tonometriás vizsgálat nem igényel semmilyen műszert a szem megérintéséhez, így nem kell nyugtatni.
Nos, ezek a különböző típusú vizsgálatok a szeme egészségének ellenőrzésére. Ügyeljen arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a szemét, hogy megelőzze a nemkívánatos szembetegségek vagy szembetegségek kialakulását.
