Az életben mindenki különféle problémákkal találkozik. Kezdve a meglehetősen triviális problémáktól, mint például a forgalmi dugók kezelése, a nagy problémákig, mint például a kudarc, a válás vagy egy szeretett személy elvesztése. A nehézségek, amelyekkel szembe kell nézned, túlterhelhetik elméd, vagy fenyegetve érezheted magad.
Ahogyan a tested védekezésre reagál, ha veszélybe kerülsz, a lelkednek is van egy speciális rendszere, hogy megvédje magát egy veszélyes helyzettel szemben. Tudat alatt azonnal önvédelmi mechanizmusokat épít ki, hogy az életét ne zavarják külső fenyegetések vagy veszélyek.
Mindenkinek megvan a maga védekezési módja. Vannak, akik a hozzájuk legközelebb állókon öntik ki érzelmeiket, de vannak olyanok is, akik valójában a munkával foglalják el magukat, hogy elfelejthessék aggodalmaikat. Akkor általában melyik módszert alkalmazza, ha stresszes vagy problémás? Gyerünk, megtudja a választ lent.
Önvédelmi mechanizmusok pszichológiai szempontból
Az önvédelmi mechanizmust először egy ausztriai apa és fia fejlesztette ki, akiknek a neve meglehetősen illatos a pszichológia területén. Ez a két ember Sigmund Freud és Anna Freud. Az apa és fia szerint, ha nehéz vagy kényelmetlen helyzettel szembesülsz, az elmédnek szüksége van egy bizonyos módra, hogy elkerülje a felmerülő érzelmeket. Ez azért történik, mert az emberek ösztönösen mindig kerülik a negatív érzéseket, mint például a szomorúságot, haragot, csalódást, szégyent és félelmet. Ezen túlmenően azt is megkövetelik, hogy ne engedje ki a negatív érzelmeket a társadalomban és a társadalmi környezetben.
Ekkor az elméd védekező mechanizmust alakít ki. Az önvédelmi mechanizmusok a kellemetlen érzések eloszlatására vagy a kellemetlen események és élmények jobb érzésére szolgálnak. Az elméd automatikusan aktiválja ezt az önvédelmi módot, ami kívül esik a tudatosságodon és az ellenőrzéseden.
Ezek az érzelmek azonban nem tűnnek el teljesen az elmédből. Csak elnyomhatja vagy felülírhatja. Ezért az önvédelmi mechanizmus nem a problémák megoldásának módja, hanem egyszerűen a lélek természetes reakciója a problémákra.
Különféle pszichológiai reakciók önvédelemre
Amióta Sigmund Freud és lánya kifejlesztette az önvédelmi mechanizmust, sok más szakértő is hozzájárult az önvédelem különféle típusainak kiegészítéséhez. Íme hét a legszélesebb körben talált és tanulmányozott önvédelmi mechanizmusok közül.
1. Megtagadás ( tagadás )
A tagadó személy tudja, hogy amit tesz, az helytelen vagy káros, de különféle kifogásokkal teszi ezt elfogadhatóvá. Például a dohányzási függőség problémája. Ahelyett, hogy beismerte volna és megváltoztatta volna a szokását, valójában tagadta a problémát azzal, hogy azt gondolta: "Á, csak akkor dohányzom, ha nagyon stresszes vagyok."
2. Elfojtás
Amikor egy személy úgy érzi, hogy egy bizonyos helyzet vagy konfliktus kívül esik az irányításán, úgy dönt, hogy elfelejti, vagy egyáltalán nem hajlandó beismerni. Az elnyomásra példa az, amikor elveszítesz valakit, aki nagyon közel áll hozzád. Ahelyett, hogy elfogadnád a valóságot és magányosnak éreznéd magad, azt feltételezed, hogy az illető még él. Egy másik példa egy anya, aki házasságon kívül terhes. Úgy döntött, hogy feladja a gyermekét, hogy valaki mást örökbe fogadhasson, és nem akarta beismerni, hogy szült és gyerekei vannak.
3. Regresszió
Ezt a mechanizmust az jellemzi, hogy az ember pszichés állapota visszahúzódik gyermekkorába. Ha idegesnek érzed magad, mert félsz attól, hogy a főnököd megdorgálja, akár zokoghat is, mint egy gyerek. Vagy ha nem szereted, akkor egyáltalán nem akarod elhagyni a szobádat, hogy egyetemre vagy munkába járj. Egész nap az ágyban szeretnél összegömbölyödni kedvenc babádat ölelve.
4. Kivetítés
Hogy megvédje magát azoktól az érzésektől, gondolatoktól vagy érzelmektől, amelyeket nehezen fogad el, ezeket az érzéseket kivetíti másokra. Például nem szereted a munkatársadat, pedig minden nap együtt kell dolgoznod vele. Tehát valójában úgy érzed, hogy a partnered nem szeret téged, nem pedig fordítva. Egy másik példa: nem vagy teljesen biztos a szeretődben, de félsz elhagyni őt. Ezért ezt a kételyt a barátodra vetíted azzal, hogy azzal vádolod, hogy nem támogatja a kapcsolatodat a szeretőddel.
5. Racionalizálás
Az önvédelmi mechanizmus egyik formája, ha megpróbálunk racionalizálni egy gondolatot, szót vagy cselekvést, amelyről tudjuk, hogy helytelen. Például mindig későn jössz az irodába, és végül a főnököd megdorgálja. A bűntudat vagy a szégyen elkerülése érdekében azt gondolja, hogy otthona messze van az irodától, és mindig elakad a forgalomban. Valójában a szokásosnál korábban indulhat el, hogy ne késsen, de mindig későn ébred.
6. Szublimáció
A szublimáció akkor következik be, amikor a negatív érzelmeket pozitív dolgokra ereszted ki. Például éppen most volt egy nagy veszekedésed a pároddal. Hogy elengedje a haragot és a haragot, olyan hasznos tevékenységeket keres, mint a fűnyírás. Még ha a benyomás pozitív is, valójában csak arra vágyik, hogy kiadja az érzéseit, hogy el akar pusztítani vagy tönkretenni valamit. Ez a fajta önvédelmi mechanizmus meglehetősen gyakori a társadalomban.
7. Elterelés ( elmozdulás )
Ellentétben a szublimációval, ahol a pozitív érzelmek kivezetését keresi, az elterelés valójában olyan tárgyakat keres, amelyek negatív érzelmei célpontjává válhatnak. Például, ha nem teljesíti a munkacéljait. Ön is csalódottan tér haza, és erőszakos lesz az ajtók becsapásával, a családtagokkal való kiabálással vagy a meggondolatlan vezetéssel. Az önvédelmi mechanizmusnak ezt a formáját az emberek is gyakran tapasztalják.
OLVASSA MÉG:
- A hipnoterápia alkalmazása a pszichés traumák gyógyítására
- – Hoppá.. Megcsúszott! Az agy munkájának megértése a csúszások mögött
- Vigyázat, a munka miatti stressz lerövidítheti az életet
