Szinte mindenki tapasztalt már bizsergő érzést, például zsibbadást vagy zsibbadást, valamint hirtelen szúró érzést a kezében vagy a lábában. Ezt az érzést általában bizsergésnek (paresztéziának) nevezik, mert olyan érzés, mintha hangyák százai nyüzsögtek volna a bőr alatt. Nem okoz fájdalmat, de minden bizonnyal kényelmetlenül érzi magát, különösen, ha a végtagot megmozdítják. Szóval, miért bizseregnek a kezek, lábak és más testrészek?
Mi az a bizsergés?
A bizsergés, vagy amit gyakran zsibbadásnak vagy zsibbadásnak neveznek, bizonyos testrészek érzésének elvesztése (zsibbadás), amelyet egyéb rendellenes érzések kísérnek, mint például szúrás, bizsergés vagy égő érzés. Az orvosi világban ezt az állapotot paresztéziának nevezik.
A paresztéziák általában spontán vagy hirtelen jelentkeznek, és gyakran előfordulnak a kezekben, karokban, ujjakban, lábakban és lábakban. Zsibbadás vagy zsibbadás azonban az arcon vagy más testrészeken is előfordulhat, beleértve a hímvessző lágyékát (férfiaknál).
A zsibbadás természetes dolog, amely bárkivel előfordul, és átmeneti. Bizonyos esetekben azonban folyamatosan előfordulhat bizsergés a kézben, lábban, arcban vagy más végtagokban idegkárosodás vagy központi idegrendszeri rendellenesség miatt.
Mik a bizsergés okai?
A bizsergés gyakori oka az ideg becsípődése egy bizonyos testrészre, például a kezekre vagy a lábakra nehezedő nyomás miatt, vagy a hosszú ideig tartó ugyanabban a helyzetben. Például, ha túl sokáig ülsz keresztbe tett lábbal, vagy alszol a kezed a fejed alatt.
Tájékoztatásul elmondható, hogy az emberi test több milliárd idegsejttel rendelkezik, amelyek kommunikációs útvonalként működnek az agyból és a gerincvelőből a test többi részébe. Ha a kezek vagy lábak hosszú ideig nyomást gyakorolnak, a bennük futó idegek összenyomódnak vagy becsípődnek.
A becsípődött ideg miatt az agya nem rendelkezik információval azokról a tapintási érzetekről, amelyek várhatóan ezektől az idegkötegektől származnak. Sőt, a nyomás az artériákat is összenyomja az idegekbe áramló vérben.
Ennek eredményeként az idegek nem tudnak megfelelő vér- és oxigénellátást kapni a munkához. Ez aztán az érzőidegekből érkező jelek blokkolását vagy blokkolását okozza. Ennek eredményeként zsibbadás lesz a megterhelt testrészben.
Ez a zsibbadás gyakori oka bárkinél, és általában rövid ideig tart. Ez az érzés általában eltűnik, ha a nyomás csökken, vagy amikor megváltoztatja a testhelyzetet.
A bizsergés azonban más tényezők miatt is előfordulhat, például betegség jeleként vagy tüneteként. Ez nem gyakori ok, amely gyakran hosszan tartó zsibbadást okoz. Ebben az állapotban orvosi kezelést kell kérnie annak leküzdéséhez.
Íme néhány lehetséges oka a zsibbadásnak vagy zsibbadásnak:
Táplálkozási hiány
A B1-, B6- és B12-vitamin, valamint a folsav olyan tápanyagok, amelyekre a szervezetnek szüksége van az egészséges idegműködés fenntartásához. Ha ezeknek a vitaminoknak a szükséglete nem teljesül, az idegek károsodhatnak és zsibbadást okozhatnak. Ezenkívül a szervezetben a kóros kalcium-, kálium- és nátriumszint okozhatja a gyakori bizsergést a test különböző részein, beleértve a kezet, a lábat, az ujjbegyeket, a tenyereket, a talpakat, még a fejben és a lábfejben is. arc (arc).
Bizonyos gyógyszerek
Bizonyos gyógyszerek, például a HIV elleni gyógyszerek, egyes antibiotikumok és a rák kezelésére szolgáló kemoterápiás gyógyszerek idegkárosodást és zsibbadást okozhatnak a kezekben. Ez a zsibbadás lehet átmeneti, de lehet tartós is. Ezért mindig konzultáljon orvosával az Ön által szedett gyógyszerek mellékhatásairól.
Alkohol és perifériás neuropátia
A túl sok alkoholfogyasztás károsíthatja a szervezet idegszöveteit. Idővel ez perifériás neuropátiához vezethet, amely tartós zsibbadást okoz a test egyik részén, például a kezekben, lábakban és ujjakban. Ebben az állapotban a zsibbadás gyakran állandó, és általában más tünetekkel, például fájdalommal jár.
Carpalis alagút szindróma
A kéztőalagút szindróma egy olyan betegség, amelyet a középső ideg problémái okoznak, amely a kéz mozgásának szabályozásáért felelős. Ennek eredményeként zsibbadás és zsibbadás lép fel, amelyet általában fájdalom és gyengeség kísér a karokban és a kezekben. Ezt a betegséget általában az ismétlődő kézmozgások, a csuklótörések vagy ízületi gyulladások okozzák.
Sclerosis multiplex
Az arc, a test vagy a karok és lábak bizsergése is a sclerosis multiplex tünete lehet. Ebben az állapotban a zsibbadás enyhe vagy elég súlyos lehet ahhoz, hogy zavarja tevékenységét, például nem tud járni vagy írni. Valójában súlyos esetekben a zsibbadást fájdalom kísérheti, és nem lehet semmilyen érzést érezni, beleértve az érintést vagy a hőmérsékletet (hideg és meleg).
Roham
A rohamokat az agy kóros elektromos aktivitása okozza. A Keck Medicine (USC) jelentése szerint a rohamok egyik típusa, nevezetesen a részleges vagy fokális rohamok olyan rendellenes érzésekkel járnak, mint a test, beleértve a szájat, az ajkakat, a nyelvet és az íny zsibbadását. A görcsrohamok mellett a száj és a nyelv zsibbadása más dolgok miatt is előfordulhat, például véletlen harapás vagy allergiás reakció.
stroke
A stroke akkor fordul elő, amikor az agy véráramlása megszakad egy vérrög vagy egy véredény kitörése miatt. Ez az állapot számos tünetet okozhat, például bizsergést a karban vagy a lábban, gyakran a test és a fej egyik oldalán, beleértve az arcot vagy az arcot.
Hiperventiláció
A hiperventiláció vagy a túlzott légzés (gyors légzés) az ujjak és a száj körüli zsibbadást okozhatja, mivel csökkenti a véráramban lévő szén-dioxid szintjét. Ezt az állapotot általában szorongás vagy pánik érzése kíséri.
Egyéb okok
Másrészt gyakran különféle állapotok és egyéb panaszok is összefüggésbe hozhatók az Ön által tapasztalt bizsergés okaival. Például rovar- vagy állatcsípés, mérgek a tenger gyümölcseiben, illegális drogok (kábítószerek) használata vagy sugárterápia. Ami néhány más egészségügyi állapotot illeti, amelyek gyakran zsibbadást okoznak, nevezetesen:
- Cukorbetegség.
- Károsodott veseműködés.
- Ízületi gyulladás vagy ízületi gyulladás.
- Tumor.
- A gerincre terjedő rák.
- Nyak sérülése, amely zsibbadást okoz a kar vagy a kéz mentén, vagy hátsérülés, amely zsibbadást okoz a láb hátsó részén.
- Nyomás a gerincvelőre, például porckorongsérv.
- Pajzsmirigy rendellenességek.
- Autoimmun betegségek, például Guillain-Barre-szindróma, lupus vagy Raynaud-szindróma.
- Migrénes fejfájás.
- Fibromyalgia.
- Fertőző betegségek, például HIV/AIDS, szifilisz, herpesz vagy tuberkulózis.
Hogyan kezeljük a bizsergést?
Normál körülmények között a bizsergés magától elmúlik, ha az egyes testrészekre nehezedő nyomás csökken, vagy ha megváltoztatja testhelyzetét. Például, ha túl sokáig ül keresztbe tett lábbal, próbáljon felállni és sétálni egy ideig.
Ezután, ha alvás közben tudtán kívül az egyik kezed bölcsőjébe kerül, kézfogással próbáld enyhíteni a zsibbadást. Ez lehetővé teszi az érintett testrész vérellátásának normalizálását, ezáltal lassan enyhíti a bizsergő érzést.
Egy másik eset, ha a zsibbadás oka súlyosabbnak minősül. Automatikusan visszaállítani nem olyan egyszerű, mint fent. Ebben az állapotban a bizsergés kezelésének módja eltérő lehet az Ön által tapasztalt paresztézia okától függően.
Például, ha a kéztőalagút-szindróma miatt bizsergést tapasztal a kezében, kezelőorvosa megkérheti Önt, hogy pihenjen, végezzen valamilyen mozgásgyakorlatot, vagy gyógyszert, például gyulladáscsökkentőt és vízhajtót adjon Önnek. Hasonlóképpen, ha perifériás neuropátiája vagy szklerózis multiplexe van, orvosa általában gyógyszereket ír fel, például pregabalint (Lyrica), gabapentint (Neurontin) és másokat.
Vitamin-kiegészítőket is kaphat, ha zsibbadását táplálkozási hiányosság okozza. Eközben, ha ez az érzés bizonyos gyógyszerek alkalmazása miatt jelentkezik, az orvos megváltoztathatja vagy csökkentheti az Ön által szedett gyógyszer adagját, hogy az Ön által érzett zsibbadás csökkenjen.
Mindeközben sebészeti eljárások vagy műtétek is lehetségesek, ha a zsibbadás oka daganathoz vagy a gerinc bizonyos problémájához kapcsolódik. Mindig konzultáljon orvosával minden olyan betegségről, amely a paresztéziát okozhatja.
A fenti módszerek mellett ne feledkezzünk meg az egészséges életmódról sem, amely segít leküzdeni ezt az állapotot, mint például az optimális testsúly fenntartása, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, valamint az alkohol és a cigaretta kerülése. Konzultáljon orvosával az Ön állapotának megfelelő egészséges életmód megvalósításáról.
Mik azok a jelek, amikor a bizsergésre figyelni kell?
A bizsergés vagy paresztézia általában átmeneti. Azonban sok esetben a paresztézia súlyos, visszatérő vagy krónikus betegség lehet. A krónikus bizsergést általában más tünetek követik, amelyek zavarhatják napi tevékenységét.
Ebben az állapotban a zsibbadás a különféle alapbetegségekből eredő idegkárosodás jele lehet. Például rohamok, traumás vagy ismétlődő sérülések, vírusos vagy bakteriális fertőzések, szisztémás betegségek (cukorbetegség, vesebetegség, pajzsmirigy-rendellenességek, rák), idegrendszeri rendellenességek, például perifériás neuropátia vagy autoimmun betegségek.
Ezért fontos, hogy felismerje, hogy az Ön által érzett zsibbadás normális állapot vagy betegség jele. A dolgok megkönnyítése érdekében az alábbiakban felsorolunk néhány bizsergés jelet vagy tünetet, amelyekre figyelnie kell:
- Nyilvánvaló ok nélküli zsibbadás vagy zsibbadás (tartós nyomás a kézen vagy a lábon).
- Fájdalom a nyakban, a karokban vagy az ujjakban.
- Vizeljen gyakrabban.
- A zsibbadás rosszabbodik, és megnehezíti az olyan tevékenységek végzését, mint a járás vagy az írás.
- Kiütése van.
- Szédülés, izomgörcsök vagy egyéb szokatlan tünetek.
Ezenkívül azonnal orvoshoz kell fordulnia vagy kórházba kell mennie, ha paresztéziával együtt egyéb tünetei is vannak, mint például gyengeség vagy mozgásképtelenség, fej-, nyak- vagy hátsérülés utáni zsibbadás, a kar- vagy lábmozgások ellenőrzésének képtelensége, a hólyag- vagy bélkontroll elvesztése, zavartság vagy eszméletvesztés, beszédzavar vagy látászavarok.
Az orvosi csapat és az orvos azonnal kideríti az Ön állapotának okát a kórelőzményének ellenőrzésével, fizikális vizsgálattal, valamint különféle diagnosztikai tesztekkel, mint például vérvizsgálat, CT-vizsgálat, MRI, ultrahang, röntgen vagy elektromiográfia. (EMG). Ezen diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján az orvos az Ön állapotának megfelelő kezelést ír elő. Mindig konzultáljon orvosával a vizsgálatról és a kezelésről.
