A hasnyálmirigynek nagy szerepe van az emberi emésztőrendszerben. Ez a Langerhans-szigeteknek is nevezett szerv segít az élelmiszerek energiaforrássá alakításában, és számos hormont termel, amelyek fenntartják a test funkcióit.
A hasnyálmirigy funkciói az ember számára
Az egészséges hasnyálmirigy képes természetes vegyi anyagokat a megfelelő típusban, mennyiségben és időben termelni. Ezekre az anyagokra van szükséged az étel megemésztéséhez és energiához. Általában a hasnyálmirigy következő két fő funkciója.
1. Exokrin funkció
A hasnyálmirigynek számos külső elválasztású mirigye van, amelyek emésztőenzimeket termelnek. Az exokrin mirigyek olyan mirigyek, amelyek speciális csatornákkal rendelkeznek anélkül, hogy áthaladnának a véren. A termelt hormon a saját csatornáján halad át.
A szerv külső elválasztású mirigyei által termelt enzimek a következők:
- amiláz a szénhidrátok megemésztésére,
- lipáz a zsír emésztésére, valamint
- tripszin és kimotripszin a fehérje emésztésére.
Miután az étel megemésztődik a gyomorban, a hasnyálmirigy különböző hormonokat bocsát ki a fentiekben. A hormonok egy speciális csatornán keresztül jutnak el, majd találkoznak az epével, mielőtt végül elérnék a duodenumba.
2. Endokrin működés
Az exokrin funkció mellett a hasnyálmirigy endokrin mirigyként is működik. Vagyis ez a szerv hormonokat is termel, amelyeket a véráram szállít bizonyos szövetekbe.
A hasnyálmirigy által termelt endokrin hormonok az inzulin és a glukagon. Mindkettő együtt dolgozik a vércukor- és energiaszint egyensúlyban.
Amikor a vércukorszint megemelkedik, a hasnyálmirigy sejtjei elkezdik kibocsátani az inzulin hormont, hogy csökkentsék a vércukorszintet. A vérben lévő felesleges glükóz ezután glikogén formájában energiatartalékokká alakul.
A glikogén átmenetileg a májban és az izmokban raktározódik. Ha a vércukorszint lecsökken, és a szervezetnek nincs energiája, a hasnyálmirigy sejtjei glukagont képeznek. Ez a hormon a glikogént glükózzá, a szervezet fő energiaforrásává alakítja vissza.
Az emberi hasnyálmirigy anatómiája
A hasnyálmirigy egy ovális alakú szerv, amely a gyomor bal felső részén található, pontosan a gyomor szerv mögött. Ez a szerv a lépig terjed, és a nyombél, a vastagbél és az epehólyag veszi körül.
A hasnyálmirigy teljes hossza 15-25 cm. Az állaga szivacsra emlékeztet, a forma pedig egy hosszúkás halra vagy körtékére. Helyzete alapján ez a szerv öt részre oszlik a következőképpen.
- Uncinate folyamat.Ez a terület a hasnyálmirigy többi része alatt található, és a duodenum fedi.
- Fej. Ez az orgona legkiterjedtebb része, amelynek ívelt alakja, mint a C betű.
- Nyak. Ez a rész a hasnyálmirigy feje és teste között található.
- Test. Ez a hasnyálmirigy központi része. A helyszín közvetlenül a hajótest mögött van.
- Farok. Ez a hasnyálmirigy bal oldala és vége, amely közvetlenül a lép mellett van.
A hasnyálmirigyet számos nagy véredény veszi körül. Egyes erek a bélfodorhoz kapcsolódnak, amely egy kanyargós membrán alakú emésztőszerv, amely a vékonybél és a vastagbél mögött helyezkedik el.
A májhoz és a belekhez erek is kapcsolódnak. Amellett, hogy a hozzájuk kapcsolódó főbb szerveket vérrel látják el, ezek az erek oxigénben gazdag vérrel látják el a hasnyálmirigyet is.
Hasnyálmirigy szövet
Az emberi hasnyálmirigy exokrin és endokrin szövetekből áll. Az összes szerv körülbelül 95%-a exokrin szövetből áll. Ez a szövet emésztőenzimeket termel, amelyeket aztán a vékonybélbe küldenek.
Eközben a maradék körülbelül 5%-a endokrin szövet, amely szőlő alakú fürtökké gyűlik össze. A benne lévő sejtek hormonokat termelnek, amelyek szabályozzák a vércukorszintet és a hormontermelést.
A hasnyálmirigy három fő sejttípusból áll. Minden sejt más típusú hormont termel. Itt vannak a különbségek a három között.
- Az alfa sejtek termelik a glukagon hormont. Ha a szervezetnek nincs energiája, a glukagon a májban és az izmokban tárolt tartalékokból nyer energiát.
- A béta-sejtek az inzulin hormont termelik. A glukagon ellentéte, ez a hormon a felesleges vércukrot energiatartalékokká alakítja, amelyeket a májban és az izmokban tárolnak.
- A delta sejtek a szomatosztatin hormont termelik. Ez a hormon befolyásolja az emésztőenzimek termelését.
Betegségek, amelyek megtámadják a hasnyálmirigyet
A hasnyálmirigy gyulladások, genetikai tényezők vagy rák okozta rendellenességeket tapasztalhat. A következő betegségek általában megtámadják ezt a mirigyet.
1. Akut hasnyálmirigy-gyulladás
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy hirtelen vagy gyorsan fellépő gyulladása. A gyulladást általában epekőbetegség vagy alkoholfogyasztás okozza, de néhányat a következők okoznak:
- sérülés vagy hatás a hasnyálmirigyre,
- vírusos fertőzés,
- autoimmun betegségek, és
- bizonyos gyógyszerek mellékhatásai.
Ennek a betegségnek a fő tünete az erős hasi fájdalom, amely akár több napig is eltarthat. Hányingert, hányást, hasmenést, lázat vagy puffadást is tapasztalhat.
2. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladása, amely idővel súlyosbodik, és maradandó károsodást okoz. Ezt a betegséget inkább a férfiak, különösen a 30-40 évesek tapasztalják.
A tünetek ugyanazok, mint az akut pancreatitisnél. Amint a betegség rosszabbodik, a beteg kiszolgáltatottá válik az alultápláltságnak. Ha a mirigy teljesen megsérül, a betegnél fennáll a diabetes mellitus kialakulásának veszélye.
3. Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyet számos szövet benőheti, az ártalmatlantól a rákosig. A hasnyálmirigyrák általában a daganatszövet növekedésével kezdődik azokban a vezetékekben, ahol az emésztőenzimek felszabadulnak.
Sajnos a hasnyálmirigyrákot ritkán diagnosztizálják korai stádiumban, mivel a betegek nem mutatnak tüneteket. A diagnózis felállítása után az orvos a beteg állapotának megfelelő kezelést ír elő műtét, kemoterápia vagy sugárkezelés formájában.
4. Exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség
Exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség (exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség/EPI) olyan állapot, amikor a hasnyálmirigy nem termel elegendő enzimet. Ennek eredményeként a szervezet nem tudja megfelelően megemészteni az ételt.
Az EPI hasnyálmirigy-gyulladás vagy cisztás fibrózis következtében alakul ki. Ennek a betegségnek a kezelése hormonpótló terápiából, vitaminok és táplálék-kiegészítők beadásából, valamint cisztás fibrózis diéta alkalmazásából áll.
Élhet-e az ember hasnyálmirigy nélkül?
Egyes esetekben ezeket a mirigyeket részben vagy teljesen el kell távolítani. Ezt általában hasnyálmirigyrákban, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban vagy súlyos szervkárosodásban szenvedő betegeknél teszik.
Egyedülálló módon az emberek a hasnyálmirigy nélkül is élhetnek, akár részleges, akár teljes műtéti eltávolítás után. Ennek ellenére minden bizonnyal módosítania kell az életben, ha már nincs meg ez a szerve.
Azok, akiknek nincs hasnyálmirigye, nem tudnak természetes úton inzulint termelni. Emellett az emésztési folyamathoz fontos enzimek elvesztése miatt a szervezet tápanyagfelvételi képessége is csökken.
Egy tanulmány szerint a nem rákos betegeknek (például az éjszakai életben megbúvó hasnyálmirigy-gyulladásnak) még 76 százalék az esélye a túlélésre a műtét után 7 évvel. Eközben a hasnyálmirigyrákos betegek esélye 31 százalék.
A hasnyálmirigy egy kiegészítő emésztőszerv, amely különféle hormonok és emésztőenzimek előállítására szolgál. Tartsa egészségesen szerveit tápláló ételek fogyasztásával és egészséges életmóddal.
