Meghatározás
Mi az antidiuretikus hormon?
Antidiuretikus hormon ill antidiuretikus hormon (ADH) az antidiuretikus hormon hiányának vagy feleslegének diagnosztizálására és okának meghatározására szolgál. Ez a teszt azonban nem egy általános teszt. Az orvosok általában klinikai tünetek és egyéb vizsgálatok, például vér ozmolalitási vizsgálatok, vizelet ozmózis és elektrolitvizsgálatok alapján diagnosztizálják a beteg állapotát.
Az ADH vagy vazopresszin a hipotalamuszban termelődik, és a hipofízis hátsó lebenyében raktározódik. Az ADH szabályozza a máj által felvett víz mennyiségét. A magas szérum ozmotikus nyomás vagy a csökkent intravaszkuláris vérmennyiség serkenti az ADH termelését. A stressz, a műtét vagy a stressz szintén stimulálhatja az ADH-t. Minél több ADH termelődik, annál több vizet szív fel a vese. Sok víz felszívódik a vérben, és besűrűsíti a vizeletet. Amikor az ADH csökken, a szervezet vizet szabadít fel, ami a vér és a vizelet koncentrációjának felhígulását okozza.
Diabetes insipidus akkor fordul elő, ha a szervezet nem termel elegendő ADH-t, vagy a vesék nem tudnak alkalmazkodni az ADH-irritációhoz. Az ADH-szekréció elégtelen szintjét a központi idegrendszer rendellenességei (neurogén diabetes insipidus), trauma, daganatok, agyvelőgyulladás (a hipotalamusz duzzanata) vagy az agyalapi mirigy eltávolítása okozzák. A diabetes insipidusban szenvedő betegek minden vizeléskor nagy mennyiségű vizet bocsátanak ki. Emiatt a vér besűrűsödik, amitől a beteg könnyen szomjas lesz.
A súlyos vesebetegség következtében a vesék kevésbé érzékenyek az ADH (nefrogén diabetes insipidus) ingereire. A neurogén diabetes insipidus és a nefrogén diabetes insipidus közötti különbségtétel érdekében orvosa ADH-stimulációs tesztet rendelhet el. Ebben a tesztben a betegnek tilos vizet inni, és a vizelet ozmolalitását a vazopresszin injekció beadása előtt és után mérik. Ha neurogén diabetes insipidust találunk, a vizelet állandó víztartalmú ozmolalitása csökken, a vizelet ozmolalitása pedig nő a vazopresszin beadása után. Nephrogén diabetes insipidus esetén a vizelet ozmolalitása akkor sem növekszik, ha csökkenti a vízszintet és vazopresszint használ. A diagnosztikai eredmények tartalmazhatnak szérum ADH-tesztet. Neuropátiás diabetes insipidus esetén alacsony az ADH szint, míg nephrogén diabetes insipidusban magas az ADH szint.
A magas szérum ADH-szint gyakran társul a nem megfelelő ADH-szindrómához (SIADH). A túlzott ADH-kiválasztás miatt a vesék a normál szinthez képest túl sok vizet szívnak fel. Ez a vér felhígulását és a vizelet sűrűsödését okozza. Az esszenciális ionok koncentrációja a vérben csökken, ami súlyos ideg-, szív- és anyagcserezavarokhoz vezet. A nem megfelelő ADH szindróma gyakran társul tüdőbetegséggel (tuberkulózis, fertőzés okozta tüdőgyulladás), túlzott stresszel (műtét vagy trauma), agydaganattal vagy fertőzéssel. Az ADH-szekréció daganatokban is okozhatja a nem megfelelő ADH szindrómáját. A daganatok olyan szindrómákat okozhatnak, mint a hám-, tüdő-, nyirokcsomó-, húgy- és béldaganatok. A hypothyreosisban és az Addison-kórban szenvedő betegeknél szintén kialakulhat a nem megfelelő ADH szindróma.
Az orvosok ezt a tesztet használják a nem megfelelő ADH szindróma és a hyponatraemia vagy az ödéma megkülönböztetésére. Ezt a tesztet gyakran használják a vizelet ozmolalitásának és ozmózisának mérésére is. A nem megfelelő ADH szindrómában szenvedő betegek nem képesek vagy csak kis mennyiségű vizet inni. Ezenkívül a vizelet ozmolalitása általában nem alacsonyabb 100-nál, a vizelet vagy a vér beszivárgási aránya pedig meghaladja a 100-at. A hyponatraemia, az ödéma és a krónikus vesebetegség egyéb okaiban szenvedő betegek vízfelvételük és vizelet ozmolalitásuk 80%-át tehetik ki. nem lesz megfelelő.
Mikor kell antidiuretikus hormont szedni?
Kezelőorvosa ADH-tesztet vagy egyéb vizsgálatokat rendelhet el az ivás abbahagyását vagy az ADH-gátlási teszt részeként, ha kezelőorvosa az ADH termelésével vagy kiválasztásával kapcsolatos problémát gyanít.
Ezenkívül ez a vizsgálat akkor is javasolt, ha megmagyarázhatatlanul alacsony a vér nátriumszintje, vagy ha a nem megfelelő ADH szindrómával (SIADH) kapcsolatos tünetei vannak.
Ha a SIADH észrevétlenül alakul ki, nem lesznek tünetek, de ha az állapot akut, akkor több tünet is előfordulhat:
- fejfájás
- hányingeres hányás
- szédülő
- kóma vagy roham
Az ADH-teszt az egyéb egészségügyi okok miatti túlzott ADH értékelésére szolgál, mint például:
- leukémia
- limfóma
- tüdő-, hasnyálmirigy-, hólyag- és agyrák
- olyan betegségek, amelyek fokozzák az ADH termelést
- Guillain-Barré szindróma
- szklerózis
- epilepszia
- akut Gusts porfíria (öröklött rendellenesség, amely befolyásolja a hem, a vér fontos összetevőjének termelődését)
- cisztás fibrózis
- tüdőtágulás
- tuberkulózis
A kiszáradás, az agysérülés és a műtét növelheti az ADH-koncentrációt.
Az ADH-teszt akkor végezhető el, ha a beteg nagyon szomjas és gyakran vizel, hogy az orvosok könnyebben megállapíthassák a diabetes insipidust.
A centrális diabetes insipidusban (a hypothalamus, hipofízis károsodása által okozott diabetes insipidus) szenvedő betegek gyakran fáradtnak érzik magukat a megzavart alvási ciklus miatt, mert a beteg gyakran kimegy éjszaka a mellékhelyiségbe. A vizelet általában tiszta, nem zavaros, és a szokásosnál alacsonyabb a behatolási sebessége.
