A lábfejek és lábak több tucat csontból állnak, csontos szerkezetben, a mozgásrendszer részeként. A kettő együtt dolgozik, hogy segítsen járni. Ha csak egy csont törik vagy törik, akkor nehéz lesz járni és tevékenységeket végezni. Szóval, hogyan fordulnak elő az ilyen típusú törések? Az alábbiakban a lábtörések definíciójának, tüneteinek, okainak és kezelésének teljes magyarázatát olvashatja.
A láb és a lábtörés meghatározása
A láb- és lábtörés olyan állapot, amikor a lábfejben és a lábszárban egy vagy több csont eltörik, megreped vagy eltörik. A lábfejben és lábszárban előforduló csonttörések bárhol előfordulhatnak, a combtól (combcsonttörés), a lábszáron (tibia és fibula törés), a csuklóig, a talpig és a lábujjakig.
Az előforduló törések típusai eltérőek lehetnek, például nyitott, zárt és törések kiszorított vagy nem elmozdult törések. A hiba alakja változhat, de a leggyakoribb a keresztirányú, ferde, spirális vagy aprított. Eközben a stresszes törések olyan törések, amelyek gyakran a lábfejben és a bokában fordulnak elő.
Combcsont törés
A combcsonttörés olyan törés, amely a felső lábszárban vagy a combban történik. Ez egy hosszú csont, amely a csípőtől a térdig tart, és a test legnagyobb, legerősebb és leghosszabb csontja. Így ezek a combcsonttörések vagy -törések általában csak nagyon erős nyomás vagy ütés hatására következnek be.
A sípcsont és a fibula törése
A sípcsont és a fibula törése olyan állapot, amikor az alsó lábszár csontjai, nevezetesen a sípcsont (sípcsont) és a fibula (borjúcsont) eltörnek. Ez a két csont egyszerre eltörhet. A sípcsonttörések azonban gyakrabban fordulnak elő, mivel ez a csont a térd- és lábízületek fontos része, és a testtömeg nagy részének megtartására szolgál.
Törött boka
A bokatörés olyan állapot, amikor a bokaízületet alkotó csontok közül egy vagy több eltörik vagy eltörik. A bokát alkotó csontok a sípcsont és a fibula alsó része, valamint a talus (a sarokcsont és a sípcsont és a fibula közötti kis csont).
Törött ujjak és lábujjak
Az ujjak és a lábujjak törése általában a szájüregben, az ujjakat alkotó kis csontokban és a láb lábközépcsontjaiban fordul elő. A nagylábujjban két, a másik négy lábujjban három ujj van. A lábközépcsontokon öt csigolya van, amelyek mindegyikét egy ujj köti össze felette.
Ezen csontok közül a Jones-törés a törés leggyakoribb típusa. A Jones-törések az ötödik lábközépcsont (a lábfej kisujjhoz csatlakozó csontja) kis csontjaiban fordulnak elő, amelyek kevesebb vért kapnak. Ezért az ilyen típusú törés nehezebben gyógyul.
Láb- és lábtörés jelei és tünetei
A láb- és lábtörések gyakori jelei és tünetei a következők:
- Súlyos fájdalom, amely mozgással általában súlyosbodik.
- Zúzódás, duzzanat és érzékenység a törött láb vagy láb körül.
- A lábfej deformációi vagy deformitásai, például a láb törött oldala rövidül, vagy van egy kiálló rész.
- Nehézségek állni, járni vagy súlyt viselni.
- Zsibbadás a lábakban vagy a lábakban.
- Egy reccsenés hallatszott, ahogy a csontok eltörtek.
Súlyos körülmények között, például nyílt törés esetén a törött csont áthatolhat a bőrön és sérülést okozhat. Míg gyermekeknél, különösen kisgyermekeknél, a sírás és a járás megtagadása a törések leggyakoribb jellemzője. Ennek az az oka, hogy a kisgyermek nem tudta megmagyarázni, mi történt vele.
Láb- és lábtörések okai
A törések vagy törések gyakori oka az erős nyomás vagy ütés. Láb- és lábtöréseknél ez több dolog miatt fordulhat elő, például:
Esik
Az esések bármely lábszárban vagy lábcsontban törést okozhatnak. Konkrétan azonban az esések általában csukló-, talp- és lábujjak töréseit okozhatják.
Álló helyzetben a magasból esés a sípcsont és a fibula törését okozhatja. A magasból való esés a combcsont töréseit is okozhatja, különösen az időseknél, akiknek gyenge a csontozata.
Baleset
Balesetek következtében láb- és lábtörés is előfordulhat, motoros és autós egyaránt. Ez a leggyakoribb ok, beleértve az autó vagy motor elütését séta közben.
Sportsérülés
A kontaktsportok során fellépő sérülések, például síelés közbeni esés, más játékosok elütése focizás közben, jégkorongütő stb. szintén gyakori okai a sípcsont- és fibulatöréseknek.
Elemesés
Nehéz tárgyak cseppek a láb területére, különösen a talpra és a lábujjakra, töréseket okozhatnak ezekben a csontokban.
A láb túlzott használata
A lábak és lábfejek folyamatos és túlzott mozgása töréseket vagy stresszes töréseket okozhat, például hosszú távú futás vagy ugrás esetén.
A fent említetteken kívül a Mayo Clinic szerint a gyermekek végtagtörései is előfordulhatnak bántalmazás miatt, különösen akkor, ha az még azelőtt történik, hogy a gyermek járni tudna.
A lábtörés kockázati tényezői
Azt is mondják, hogy számos tényező növeli annak kockázatát, hogy egy személy láb- és lábtörést szenvedjen el. Ezek a kockázati tényezők a következők:
- Egy sportoló vagy gyakran végez nagy intenzitású sporttevékenységeket, mint például kosárlabda, foci, gimnasztika, tenisz, futás, gimnasztika, jégkorong stb.
- Edzéstechnika vagy felszerelés helytelen használata, például helytelen cipő viselése vagy edzés előtti bemelegítés hiánya.
- Olyan környezetben dolgozzon, ahol fennáll a magasból vagy nehéz tárgyról való leesés veszélye, például építkezésen.
- Bizonyos állapotok, amelyek gyengítik a csontokat, mint például a csontritkulás.
- Rheumatoid arthritis vagy cukorbetegség anamnézisében.
- Dohányzási szokás.
Hogyan lehet diagnosztizálni a lábszár- és lábtöréseket
A láb vagy a láb törésének diagnosztizálásához orvosa megkérdezi, hogyan történt a sérülés, és milyen tünetei vannak. Az orvos kérheti az Ön általános kórtörténetét is, beleértve az Ön egészségügyi állapotát, például a cukorbetegséget és így tovább. Ezután az orvos fizikális vizsgálatot végez, hogy ellenőrizze a látható törések jeleit.
Ha törés gyanúja merül fel, kezelőorvosa felkérheti Önt képalkotó vizsgálatok elvégzésére, például röntgen vagy CT-vizsgálatok és MRI-vizsgálatok elvégzésére, hogy részletesebben meghatározhassa csontjai és belső struktúrái állapotát. Csontvizsgálat (csontszkenner) vagy egyéb tesztek is elvégezhetők, hogy segítsenek az orvosnak olyan törések diagnosztizálásában, amelyek a röntgenfelvételen nem láthatók, vagy bizonyos egészségügyi állapotokkal rendelkeznek.
Láb- és lábtörések gyógyszeres kezelése és kezelése
A láb- vagy lábtörések gyógyszeres kezelése és kezelése eltérő lehet. Ez a törött csont konkrét helyétől, a sérülés okától, a törés típusától, a beteg súlyosságától, életkorától és általános egészségi állapotától függ. Általában azonban a láb- vagy lábtörések kezelése a következő:
Gipsz vagy egyéb támaszték
A mozgás csökkentése és a törött csont megfelelő helyen tartása fontos a törés gyógyulási folyamatában, beleértve a lábfejet és a lábszárat is. Ennek egyik módja az, hogy gipszet vagy sínt helyeznek el a törött láb vagy láb területére.
A készülék felszerelése előtt azonban az orvos először megbizonyosodik arról, hogy csontjai a megfelelő és normál helyzetben vannak. Ha eltolódik, az orvos először igazítja a csontok helyzetét, hogy azok meggyógyuljanak, és a megfelelő pozícióba kerüljenek vissza. Általában ez az eljárás általános vagy helyi érzéstelenítést igényel.
A gipsz vagy sín mellett csukló-, talp- és lábujjtörés esetén az orvos csak egyéb kivehető támasztékokat rögzíthet, mint pl. kapcsos zárójel, csizma, vagy merev talpú cipő. Konzultáljon az állapotának megfelelő támogató eszközről.
Kábítószer
Lehetséges, hogy gyógyszert kell szednie, hogy csökkentse a fájdalmat és a gyulladást a comb, a lábszár, valamint a csukló, a talp és a lábujjak törése miatt. Általában orvosok által adott gyógyszerek, nevezetesen fájdalomcsillapítók, például acetaminofen, ibuprofén vagy más erősebb gyógyszerek.
Művelet
Súlyos törések esetén műtétre lehet szükség a gyógyulási folyamat összehangolása és elősegítése érdekében. A műtét során belső és külső töréstollakat rögzítenek, hogy a törött csontot a gyógyulás során a megfelelő helyzetben tartsák.
Általában ez az eljárás akkor fut le, ha bizonyos feltételek fennállnak, például:
- Egynél több csont törése.
- A törött csont jó messzire elmozdult.
- A törés érintette az ízületet.
- A környező szalagok megsérülnek.
- A törés az ízületig terjedt.
- Nyílt törést okozó súlyos baleset.
- Nem gyógyul egyszerűen gipsz vagy más támasztóeszköz használatával.
Ezenkívül a műtét a legáltalánosabb kezelés a combcsonttörések vagy a combtörések gyógyulási folyamatának elősegítésére, jobb és bal oldalon egyaránt. A combcsonttörések műtét nélkül történő gyógyulása nagyon ritka, kivéve azokat a gyermekeket, akiket megfelelően lehet kezelni gipsszel.
Fizikoterápia
Miután csontja gyógyultnak nyilvánult, általában rehabilitációra vagy fizikoterápiára lesz szüksége, hogy csökkentse a merevséget és növelje a mozgási tartományt a sérült lábban. Ennek az az oka, hogy a gipsz használata közben a mozgás hiánya hajlamossá teszi a lábakat és a lábakat a merevségre, és a környező izmok elgyengülnek.
Mennyi ideig tarthat újra járni láb- és lábtörés után?
Akkor nyilvánítják gyógyultnak, ha a törött csont újra összekapcsolódik, vagy a törés eltűnt. A gyógyulási folyamat hossza a sérült csont konkrét helyétől, korától és súlyosságától függően változhat.
A combcsont törése vagy a combcsont törése esetén a gyógyulási idő elérheti a 3-6 hónapot, míg a sípcsont (sípcsont) és a fibula (borjúcsont) törése 4-6 hónapig tarthat. Eközben bokatöréseknél általában 6 hétig tart a csont gyógyulása. A talp csontjai 6-8 héten belül gyógyulhatnak, a lábujjak pedig akár 4-8 hetet is igénybe vehetnek.
A gyógyulási folyamat hosszabb ideig tarthat, ha olyan nyílt törése van, amelynél fennáll a fertőzés veszélye, súlyos a súlyossága vagy bizonyos egészségügyi állapotai vannak. Ami a gyermekeket illeti, a gyógyulási folyamat gyorsabb lehet.
A gyógyulási időszak alatt előfordulhat, hogy mankókat (mankókat) kell használnia. Még a felépülés után is szüksége lehet mankókra vagy akár egyéb támogatásra, amikor olyan tevékenységeket végez, mint a séta, túl hosszú állás stb.
A mankókat vagy merevítőket lassan lehet eltávolítani, amíg teljesen meg nem gyógyul, és képes lesz a szokásos tevékenységek elvégzésére, beleértve a gyaloglást is. Mindig kövesse az orvos utasításait a megfelelő időpontra vonatkozóan, hogy normálisan tudjon járni és a szokásos tevékenységeket végezni.
Tippek a lábadozás és a lábtörés utáni felépülési folyamat felgyorsításához
A gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében kövesse az alábbi tippeket a lába és a lábtörés utáni gyógyulási és felépülési időszak alatt. Íme a tippek:
- Fogyassza el a csonttörések esetén javasolt ételeket, például tejtermékeket, és kerülje az olyan fogyasztást, amely lassíthatja a gyógyulást.
- Vigyen fel jeget a láb és a láb azon területeire, amelyek fájdalmat és duzzanatot tapasztalnak.
- Ne vezessen gipszben, csomagtartóban vagy más támogató eszközben.
- Emelje fel a sérült lábat pihenés közben, hogy csökkentse a duzzanatot.
- A felépülés után ne rohanjon visszatérni a szokásos tevékenységekhez, különösen a megerőltető tevékenységekhez. Lassan kezdjen el visszatérni a tevékenységekhez az orvos utasítása szerint.
