A klónozás egy élőlénytől származó genetikai információ kinyerésének folyamata, hogy annak azonos másolatát hozzuk létre. Talán a klónozást színes fénymásolásnak tekintheti. A genetikusoknak sikerült sejteket, szöveteket, géneket, sőt még élő állatokat is klónozniuk. Lehetséges lesz az emberi klónozás a jövőben?
Tekintse meg az alábbiakban néhány érdekes tényt a klónozásról, amelyeket korábban talán soha nem tud.
1. Dolly, a bárány nem az első klónozott állat a világon
A klónozás története valójában több mint 50 évvel ezelőtt kezdődik. Az első klónozott állat egy tengeri sün volt 1880-ban egy Hans Driesch nevű kutató által.
Néhány évvel később az első klónozott élő emlőst 1997-ben végre bemutatták a nagyközönségnek. Ki ne ismerné Dollyt, a bárányt? Dolly valójában 1996. július 5-én született Skóciában. Dollyt donor juhokból vett egyedi sejtekkel klónozták.
A Finn Dorset fajta élettartama akár 12 év is lehet, de Dollyt 2003-ban meg kellett ölni krónikus tüdőbetegség és korai ízületi gyulladás miatt. Dolly klónozott nővérei: Debbie, Denise, Dianna és Daisy azonban még ma is élnek.
Dolly klónozásának sikerét látva egyre több kutató verseng a klónozott állatok létrehozásáért.
A kutatócsoport egy csoportja teheneket, birkákat, csirkéket állított elő, amelyeknek mindhárom genetikai kódja azonos, azáltal, hogy a donor embriókból vett sejtmagokat olyan tojásokba vitték át, amelyek sejtmagjukból kiürültek.
Észak-Koreában a kutatók sikeresen klónoztak Chase, egy büszke nyugdíjas véreb sejtjeit, és hat kemény szippantó kutyából álló hadsereget állítottak elő, hogy 2009 óta szolgáljanak a rendőrségen.
2. A narancs klónozott gyümölcs
Egyes növények és egysejtű szervezetek, például baktériumok genetikailag azonos utódokat hoznak létre az ivartalan szaporodási folyamat során. Az ivartalan szaporodás során a szülőszervezet egyetlen sejtjének másolatából új egyed jön létre.
Tudtad, hogy a citrusfélék valójában klónok? Az egyik citrusfajta, az úgynevezett köldöknarancs, a narancs tövében egy dudor található, amely hasonlít az emberi köldökhöz. Ezek a dudorok valójában a második gyümölcs növekedésének maradványai. Minden köldöknarancsfa egymás klónja.
A köldöknarancs mag nélküli, ami azt jelenti, hogy nem képes önállóan szaporodni. Ez azt jelenti, hogy a köldöknarancsfákat csak egymásba kell oltani egy új fa létrehozásához.
3. A klónozás eredménye nem mindig ugyanaz, mint az ikreknél
A klónozás nem mindig ugyanúgy néz ki. Bár a klónok ugyanazon genetikai anyagon osztoznak, mint a donor, a környezet is nagy szerepet játszik abban, hogy a szervezet végül hogyan alakul ki.
Például az első klónozott macska, Cc, egy nőstény Calico macska volt, amely nagyon különbözött az anyjától. Ennek az az oka, hogy a macska szőrzetének színét és mintáját nem befolyásolja közvetlenül a genetika.
Az X-kromoszóma inaktiválásának jelensége nőstény macskákban (amelyeknek két párja van) meghatározza a szőrzet színét – például narancssárgát vagy fekete-fehéret. Az X kromoszóma dezaktivációjának véletlenszerű eloszlása a testben ezután meghatározza a szőrzet mintázatának általános megjelenését.
Például a macska egyes oldalán sötét narancssárga bundával rendelkezik, miközben fehér vagy élénk narancssárga csíkok vannak az egész testén.
4. De az ikrek emberi klónok
Gyakran mondják, hogy az emberi klónozás lehetetlen, legalábbis a következő évtizedekben. De ez nem igazán nagyszerű.
A klónok alapvetően egyedek, akiknek azonos genetikai kódjaik vannak. Az egypetéjű ikrek klónok, mert közel azonos DNS-láncot és genetikai kódot használnak.
Általában a spermium és a petesejt találkozása után a megtermékenyített sejt egy csoportba kezd osztódni kettőre, négyre, nyolcra, 16-ra stb.
Ezek a sejtek idővel olyan szervekké és szervrendszerekké fejlődnek, amelyek egy magzatot hoznak létre egy terhesség alatt. Előfordul, hogy az első osztódás után ez a két sejt tovább válik szét, majd két egyeddé, pontosan ugyanazzal a genetikai kóddal nőnek – egypetéjű ikrekké, más néven klónokká.
Az egypetéjű ikrek által megtapasztalt emberi klónozási folyamat a természet sérthetetlen akarata, bár még mindig nem tudni, hogy pontosan mi okozza. Szóval, mi a helyzet a mesterséges emberi klónozással, amelynek laboratóriumi eljárásokon kell keresztülmennie? Van erre lehetőség?
5. Emberi klónozás, meg lehet csinálni?
2002 decemberében azt állították, hogy az első emberi klónt, egy Eve nevű kislányt a Clonaid hozta létre. A Clonaid azt is állította, hogy klónozással sikerült megalkotnia az első kisfiút, akinek szövetét állítólag egy autóbalesetben meghalt gyermektől vették el.
A kutatói közösség és a média folyamatos nyomása ellenére a Clonaid soha nem tudta bizonyítani a két baba vagy a 12 másik emberi klón létezését, amelyeket állítólag készítettek.
2004-ben a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársa, Woo-Suk Hwang által vezetett kutatócsoport publikált egy tanulmányt a Science folyóiratban, amelyben azt állították, hogy klónozott emberi embriókat hoztak létre kémcsövekben.
Egy független tudományos bizottság azonban ezt követően nem talált bizonyítékot az állítás alátámasztására, és 2006 januárjában a Science folyóirat bejelentette, hogy Hwang cikkét visszavonták.
Technikai szempontból az emberek és más főemlősök klónozása nehezebb lenne, mint az emlősöké. Ennek egyik oka az, hogy a főemlős tojások két, a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen fehérjét tartalmaznak, amelyeket orsófehérjéknek neveznek.
Az orsófehérjék a főemlőspeték kromoszómáihoz nagyon közel helyezkednek el. Következésképpen a tojásmag eltávolítása, hogy helyet biztosítson a donormag számára, az orsófehérjét is eltávolítja. Ez megzavarja a sejtosztódási folyamatot.
Más emlősökben, például macskákban, nyulakban vagy egerekben a két orsófehérje szétszórva van a tojásban. Így a tojásmag eltávolítása nem eredményezi az orsófehérje elvesztését. Ezenkívül a tojásmag eltávolítására használt festékek és ultraibolya fény egy része károsíthatja a főemlős sejtjeit, és megakadályozhatja azok növekedését.
