Mentális egészség

Kognitív disszonancia, amikor a viselkedés és a hiedelmek összeegyeztethetetlenek •

Az életben néha sok olyan dologgal találkozik, ami nem úgy megy. Előfordulhat, hogy késztetést érez rá, hogy megtegye, vagy néha megtagadja. Ez természetesen kényelmetlenül érzi magát. Nos, a pszichológiában ez a zűrzavar a kognitív disszonanciához kapcsolódik. Mi a kognitív disszonancia és mi okozza? Le tudja valaki győzni ezt a zűrzavart?

Mi a kognitív disszonancia?

A kognitív disszonancia olyan helyzet, amely mentális konfliktusra utal, amely akkor fordul elő, ha egy személy hiedelmei, attitűdjei és viselkedése nincs összhangban. Például egy dohányos továbbra is dohányzik, bár tudja, hogy a cigaretta káros az egészségére.

Ez a helyzet kényelmetlenül érezheti magát az emberben. Ez a hozzáállás, a meggyőződés vagy a viselkedés megváltozásához vezet, hogy csökkentse a kellemetlenséget.

A kognitív disszonancia a szociálpszichológia egyik legbefolyásosabb elmélete. Ezt az elméletet Leon Festinger alkotta meg 1957-ben.

Ezen az elméleten keresztül Festinger megmutatja, hogy mindenkiben megvan a belső késztetés, hogy minden attitűdöt és viselkedést harmóniában tartson, és elkerülje a diszharmóniát (disszonanciát). Amikor ez a disszonancia bekövetkezik, valaminek meg kell változnia, hogy a helyzetet helyreállítsa.

Mik a jelei annak, hogy valaki kognitív disszonanciát tapasztal?

A kognitív disszonancia nem következik be automatikusan. Ez azt jelenti, hogy nem mindenki fog változtatni, ha vannak ellentétes hiedelmek és viselkedések. Általában az embernek észre kell vennie, hogy a fellépő következetlenség miatt kellemetlen érzés van benne, ezért hajtsa végre ezeket a változtatásokat.

Ez a kellemetlen érzés szorongás, szégyen, vagy bűntudat és megbánás formájában jelentkezhet. Ezek az érzések befolyásolhatják az ember viselkedését, gondolatait, döntéseit, hozzáállását és mentális egészségét is.

Az alábbiakban néhány jel arra utal, hogy valaki kognitív disszonanciát tapasztal:

  • Szorongás, mielőtt valamit megtenne vagy döntést hozna.
  • Megpróbál igazolni vagy ésszerűsíteni egy döntését vagy tettét.
  • Szégyelli a tetteit, vagy a hajlamát, hogy elrejtse azokat.
  • Bűntudat vagy sajnálat valami miatt, amit tett.
  • Kerülje a beszélgetéseket bizonyos témákról vagy új információkról, amelyek ellentmondanak a hiedelmeknek.
  • Csinál valamit a társadalmi nyomás miatt, még akkor is, ha nem az, amit akarsz.
  • A disszonanciát okozó információk figyelmen kívül hagyása.

Mi okozza a kognitív disszonanciát?

Számos olyan körülmény van, amely kognitív disszonanciát okozhat egy személyben, nevezetesen:

1. Mások nyomása

A disszonancia gyakran más emberek vagy felek kényszere vagy nyomása miatt következik be. Ez gyakran előfordul iskolában, munkahelyen vagy társadalmi helyzetekben. Például csinálj valamit az irodában, ami nincs összhangban a szíveddel, nehogy a főnököd kirúgjon.

2. Döntéshozatal

A két választás közül való döntés gyakran disszonanciát kelt, mert mindkettő egyformán vonzó. Példa erre a kognitív disszonanciára, amikor el kell döntened, hogy elfogadsz-e munkát egy gyönyörű környéken, vagy visszautasítod a munkát, hogy a családod közelében maradhass. Ha választott, olyan érveket fog keresni, amelyek alátámasztják, hogy nem döntött rosszul.

3. Célok elérésére irányuló erőfeszítések

Disszonancia léphet fel, ha keményen igyekszik elérni egy célt, majd negatívan értékeli azt. Például évekbe telhet egy cél elérése. Aztán rájössz, hogy ez az idő túl hosszú ahhoz az egyetlen célhoz.

Ennek a disszonanciának a elkerülése érdekében ügyeljen arra, hogy ne pazarolja az időt, és azt gondolja, hogy az eltöltött idő valóban nagyon szórakoztató.

Hogyan kezeljük a kognitív disszonanciát?

A kognitív disszonancia gyakran okoz kényelmetlenséget, például bűntudatot, szégyenérzetet és stresszre való hajlamot. Ezért lépéseket kell tennie a disszonancia csökkentése és a bűntudat, a stressz, a szégyen kezelése és más kellemetlen érzések megszabadulása érdekében.

A következőképpen teheti meg:

1. A hiedelmek megváltoztatása

Megváltoztathatja hiedelmeit, hogy csökkentse a disszonancia kellemetlen érzéseit. Ezt azonban nem könnyű megtenni. Ennek az az oka, hogy nehéznek találhatod megváltoztatni azt, amiben mindig is hittél.

2. Új hiedelmek hozzáadása

Új információk vagy hiedelmek hozzáadása segíthet a kognitív disszonancia leküzdésében. Például azt gondolja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, de mégis dohányzik. A disszonancia okozta kellemetlen érzés csökkentése érdekében új kapcsolódó információkat ad hozzá, például "nincs olyan tanulmány, amely bebizonyítaná, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat".

3. Indokolja a cselekvést

A disszonancia csökkentésének másik módja a meghozott döntések vagy cselekvések igazolása. Például egy magas vérnyomásban szenvedő ember tudja, hogy a sós ételek fogyasztása nem tesz jót az egészségének, de mégis eszik. Ugyanakkor azzal érvel, hogy rendszeresen edz, és még mindig eszik zöldséget és gyümölcsöt, hogy egyensúlyba hozza.

Példák a kognitív disszonanciára a mindennapi életben

Az Amerikai Pszichológiai Társaság beszámolója szerint Festinger a mindennapi életben előforduló példával magyarázza ezt az elméletet. Az egyik a kognitív disszonancia, amely dohányosoknál fordul elő.

Festinger kifejtette továbbá, hogy egy dohányos, aki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, disszonanciát tapasztal. Ennek az az oka, hogy még mindig dohányzik, bár tisztában van vele, hogy ez a cselekvés nem tesz jót az egészségének.

Ennek az ellentmondásnak a következtében megváltoztatja viselkedését, például abbahagyja a dohányzást, hogy igazodjon a meggyőződéséhez. Ugyanakkor megváltoztathatja azt a gondolkodását is, hogy a cigaretta ártalmatlan, vagy keresheti a dohányzás pozitív hatásait, például elhiheti, hogy a dohányzás csökkentheti a stresszt és megakadályozhatja a súlygyarapodást.

A kognitív disszonancia másik példája a húsevés. Ez disszonáns lehet, mert a húsevés nincs összhangban az állatokkal való törődéssel. A disszonancia megszüntetése érdekében a húst fogyasztó személy csökkenti az állatok iránti aggodalmát. Ezt a helyzetet gyakran úgy emlegetik hús paradoxon.