Az elfogyasztott élelmiszerekben található szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből nyer energiát a tevékenységekhez. Bár mindkettő táplálékból származik, ez a három tápanyag különböző energiaképző folyamatokon megy keresztül.
A három közül a szénhidrátok jelentik a fő energiaforrást. Hogyan dolgozza fel a szervezeted a szénhidrátokat energiává? Szóval, milyen gyorsan megy ez a folyamat? Íme a válasz.
A szervezet a szénhidrátokat glükózzá alakítja
Szénhidrát-tápanyagokat sokféle élelmiszerben találhatunk, például gyümölcsökben, zöldségekben és még a húsban is. A fő szénhidrátforrás azonban olyan alapvető élelmiszerek, mint a rizs, tészta, tészta, kukorica, gumók és hasonlók.
A szénhidrát emésztés már a szájban zajlik. Itt a fogak a nyelv és a nyál segítségével összetörik az ételt. A nyálban található ptyalin enzimek a szénhidrátokat glükózzá (cukorral) bontják le, ami kisebb és egyszerűbb.
A szénhidrátok glükózzá történő átalakulása a gyomorban és a belekben folytatódik. Ily módon a szénhidrátok egyszerű glükózmolekulákká válnak, amint elérik a vékonybelet. Ez a folyamat fontos az energiaképzés egész folyamatában.
A glükózt ezután a vékonybél szervei szívják fel, és a vérárammal együtt keringik a szervezetben. Emiatt a vércukorszint magasabb, mint korábban. Ezt úgy hívják, hogy étkezés után emelkedik a vércukorszint.
Minél több szénhidrátforrást eszel, annál több glükóz képződik. A magas cukortartalmú élelmiszerek (szacharóz, mesterséges édesítőszerek, finomított cukor és hasonlók) általában gyorsabban emelik a vércukorszintet.
A glükózból energiatermelés folyamata
A vércukorszint röviddel étkezés után megemelkedik. Ez az oka annak, hogy ha röviddel étkezés után vércukorszintet mér, vércukorszintje (GDS) magas értéket fog mutatni.
Az emelkedő vércukorszint észlelésekor a szervezet azonnal jelet küld a hasnyálmirigynek. A hasnyálmirigy az inzulin felszabadulásával reagál. Ez a hormon közli a szervezet sejtjeivel, hogy a fő energiaforrás (glükóz) rendelkezésre áll.
Ezután az inzulin hormon "kinyitja az ajtót" a test sejtjeinek, így a vérből származó glükóz bejuthat abba. A sejteken belül a glükóz egy sor kémiai folyamaton megy keresztül oxigénnel, hogy adenozin-trifoszfátot (ATP) termeljen. Ez az energiaképzési folyamat magterméke.
Az ATP egy energiahordozó molekula, amely képessé teszi a sejteket aktivitásra. A test minden sejtje ATP-t használ a saját funkcióinak végrehajtására. Például a gyomor sejtjei ATP-t használnak az élelmiszer lebontására.
Eközben a szívizomsejtek ATP-t használnak a vér pumpálására, az izomsejtek pedig tevékenységekhez. Bármit csinálsz, a légzéstől az erőteljes edzésig, működéséhez ATP szükséges.
Nem minden glükóz glükóz alakul közvetlenül energiává
Ha az ATP kimerült, a szervezet sejtjei nem tudnak úgy működni, ahogy kellene. Az izmok nem tudnak összehúzódni, és Ön elfárad. A szervezetnek azonnal meg kell találnia a glükózt, és újra kell indítania az energiaképzési folyamatot.
Ezért a szervezet nem mindig alakítja át a glükózt energiává. Ha magas a vércukorszint, az inzulin egy másik funkciót is ellát, nevezetesen segíti a szervezetet a felesleges cukrot glikogénnek nevezett energiatartalékokká alakítani.
Ezt az energiatartalékot az izmok, a zsírsejtek és a máj (máj) tárolják. Amikor a szervezet elkezd kifogyni az ATP-ből, a glikogén újra glükózzá alakul. A glükóz ezután a korábban leírt energiaképzési folyamaton megy keresztül.
Mindezek a folyamatok egyensúlyban fognak futni, ha a napi cukorfogyasztás a határokon belül van. Ha azonban túl sok szénhidrátot vagy cukros ételeket fogyasztasz, a szervezeted más formában tárolja azokat.
A máj a felesleges glükózt triglicerideknek nevezett zsírokká alakítja át. Hosszú távon a trigliceridek felhalmozódása és a helytelen táplálkozás növelheti az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a szívbetegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség.
Mennyi idő alatt alakul át a szénhidrát energiává?
Általánosságban elmondható, hogy a szénhidrátok típusait egyszerű és összetett szénhidrátokra osztják. Az egyszerű szénhidrátok a cukorban, a gyümölcsökben, a tejben, a szirupban és az édes ételekben, míg az összetett szénhidrátok általában a rostos ételekben találhatók.
Az egyszerű szénhidrátoknak nem kell átmenniük az egyszerűbb formákká való bomlás folyamatán. Ezért a bomlási folyamat gyorsabb, ami kevesebb, mint 15 perc. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vércukorszint gyorsabban emelkedik.
Ezzel szemben az összetett szénhidrátok energiaképzésének folyamata sokkal hosszabb. A szervezetnek glükózzá kell alakítania, majd ATP-vé kell feldolgoznia. Ez a folyamat azonban nem okoz gyors vércukorszint-emelkedést.
Ez az oka annak, hogy az összetett szénhidrátok táplálékforrásai jobb választás azok számára, akik szabályozzák a vércukorszintet. Ezek az élelmiszerek nem okoznak veszélyes állapotokat a vércukorszint drasztikus emelkedése miatt.
