A törés vagy törés olyan állapot, amikor egy csont megreped, eltörik vagy eltörik. Ezek a csonttörések a test bármely részén előfordulhatnak, beleértve a kéz területét is. A szóban forgó kéz kiterjedése az ujjak, a csukló, a könyök, a felkar töréseit foglalja magában (felkarcsont törés). Ha többet szeretne megtudni erről az állapotról, itt teljes körű tájékoztatást talál a kézterületen előforduló törések tüneteiről, okairól és kezeléséről.
Mi az a kéztörés?
A kéztörések, beleértve a kar- és könyöktörést olyan állapotok, amikor egy vagy több csont eltörik a területen. Ezen a csontterületen a törés típusa változhat. A mozgásszervi rendszer részét képező csontok egyszerűen eltörhetnek vagy több darabra törhetnek.
A csontdarabok továbbra is igazodhatnak vagy elmozdulhatnak normál helyzetüktől. Súlyos esetekben a törés áthatolhat a bőrön és vérzést okozhat (nyílt törés). Ez az állapot sürgős orvosi ellátást igényel a fertőzés veszélye miatt.
A törések típusai a kéz területén
Az emberi kéz és kar mentén található csontos szerkezet több részből áll. Az alábbiakban felsoroljuk a törések típusait a kéz területén, azok konkrét részétől vagy helyétől függően:
Törött kéz
Az emberi kéz csontjai az ujjakban lévő kis csontokból vagy az úgynevezett phalangusokból, valamint a tenyéren vagy a kézközépcsontokon található hosszú csontokból állnak. A hüvelykujjban két, a másik négy ujjban pedig három phalangus található. A kézközépcsontoknak öt csigolyája van, amelyek mindegyikét egy ujj köti össze felette.
E csontok közül leggyakrabban az ötödik kézközépcsont, a kisujjhoz közeli kézfej csontja törik el. Ezt az állapotot boxer- vagy boxertörésnek is nevezik. Az OrthoInfo által közölt ok az, hogy ez az állapot gyakran akkor fordul elő, amikor valaki ököllel üt egy kemény felületet.
Törött csukló
A csuklótörés olyan állapot, amikor egy csont eltörik a területen. A szóban forgó csontrész, nevezetesen a kéztőcsont és az alkar két csontjának végei, nevezetesen a sugár és a singcsont, amely a csuklóval szomszédos.
A sugár és a singcsont csuklóval szomszédos végén található töréseket a distalis sugár és a distalis ulna törésének is nevezik. A distalis radius törés a csuklótörés leggyakoribb típusa.
Alkartörés
Az emberi alkar két csontból áll, nevezetesen a sugárcsontból és a singcsontból. Ezen a területen törések fordulhatnak elő a csont alsó végén a csukló közelében (gyakran csuklótörésnek nevezik), a csont közepén vagy a felső végén a könyök közelében.
Általában a kar területén a törések mindkét csontban, nevezetesen a sugárcsontban és a singcsontban előfordulnak. Törések azonban csak az egyik alkarcsontban is előfordulhatnak, amely általában a singcsont, a csont ezen területére gyakorolt közvetlen ütés vagy ütközés következtében, amikor a kart önvédelem céljából felemeli.
Csonttörés a könyökben
A könyöktörés olyan állapot, amikor a könyököt alkotó csontok közül egy vagy több eltörik vagy eltörik. Ebben a szakaszban a csont az alsó felkarcsontból (felkar) a könyök közelében, a felső sugárcsontból és az olecranon csontból (az ulna csont felső vége) áll.
Az olecranon csont egy kiemelkedő csont a könyöknél, és könnyen érezhető a bőr alatt, mert csak egy vékony szövetréteg fedi.
Felső kar törés
Felső kartörés, amely a válltól és a lapockatól (scapula) a könyökig tartó hosszú csontban bekövetkező törés. Ezt a csonttípust humerusnak is nevezik. A felkarcsont törése a felkar csontjában a vállízület közelében vagy a közepén fordulhat elő.
Kéz- és kartörés tünetei
A törések tünetei mind a kézben, a csuklóban, a karban (felső és alsó), valamint a könyökben minden betegnél eltérőek lehetnek. A gyakori jelek és tünetek azonban a következők:
- Súlyos fájdalom a törött csont körül, amely általában súlyosbodik a kéz vagy a kar megfogása, szorítása vagy mozgatása során.
- Duzzanat, zúzódás vagy érzékenység a törött csont körül.
- Látható csontdeformitás a sérülés helyén, például hajlított ujj, hajlított kar vagy a könyök körüli kiemelkedő terület.
- Merevség vagy képtelenség az ujjak, a csukló, a váll mozgatására vagy a kar elforgatására.
- Zsibbadás a kezekben, ujjakban vagy karokban.
Súlyos esetekben a kartörés vérzést okozhat. Ez általában akkor fordul elő, amikor a törött csont áthatol a bőrön, vagy nyílt törésnek minősül.
A kéz- és kartörések különböző lehetséges okai
A kéz, a felső és az alkar, valamint a könyök törésének gyakori oka a csont adott részének közvetlen ütése vagy ütése által okozott sérülés vagy trauma. A közvetlen ütések mellett a felkarcsont-, sugár-, ulna- és egyéb kéztörések gyakori okai:
- Essen kinyújtott kézzel vagy karral.
- Sportsérülések, például közvetlen ütés a kézre vagy a karra.
- Vezetés közbeni balesetek, például motorkerékpárok, autók vagy kerékpárok.
A gyakori okok mellett a csuklótörések olyan állapotok miatt is előfordulhatnak, amelyek már törékeny csontok (oszteoporózis). Ezt az állapotot gyakran tapasztalják az idősek, és gyakran tapasztalják a distalis sugár törését álló helyzetből való leesés következtében.
A gyermekeknél a felső és alsó kartörések okai a gyermekbántalmazás vagy bántalmazás miatt fordulhatnak elő.
A kockázatot növelő tényezők
A fenti okok mellett több tényező is növeli a kéz- és kartörés kockázatát. Ezek a kockázati tényezők a következők:
- Vannak bizonyos betegségei vagy rendellenességei, amelyek gyengítik a csontokat.
- Sportoló vagy olyan, aki kontaktsportokat folytat, és növeli az esés kockázatát, például futball, rögbi, jégkorong, boksz stb.
- Füst.
- Kalcium és D-vitamin hiánya.
Hogyan diagnosztizáljuk a kéz- és kartörést
A kéztörés diagnosztizálásához orvosa megkérdezi, hogyan történt a sérülés, és milyen tünetei vannak. Ezután az orvos fizikális vizsgálatot végez, hogy megkeresse a kéz, a kar vagy a könyök területén lévő törés jeleit.
Ha törés gyanúja merül fel, orvosa felkéri Önt, hogy végezzen képalkotó vizsgálatokat a diagnózis megerősítésére. Néhány képalkotó teszt, nevezetesen:
- Röntgenfelvételek a csontszerkezetről és a törött csontok azonosításához.
- CT-vizsgálatok a lágyrészek és a csontok körüli vérerek olyan sérüléseinek azonosítására, amelyek röntgensugarakkal nem láthatók.
- Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálatok a csontokról és a lágyszövetekről olyan részletes képek készítésére, amelyeket nem röntgensugarak készítenek.
Kéz- és kartörések kezelése
Számos kezelési lehetőség létezik a kéz- és kartörések kezelésére. A választandó kezelés típusa számos tényezőtől függ, például a törés típusától, a beteg életkorától és napi tevékenységeitől, valamint a páciens és a sebész preferenciáitól. Általában azonban a kéz, csukló, kar (felső és alsó), valamint a könyöktörések kezelése a következő:
Gipsz vagy sín használata
A gipsz vagy sín a leggyakoribb kezelési módszer a törések esetén, beleértve a kézterületet is. A gipsz vagy sín a mozgás csökkentését és a törött csont megfelelő pozícióban tartását szolgálja a gyógyulási folyamat során.
Általában a gipszet vagy sínt olyan kéz-, csukló-, alkar- és könyöktöréseknél alkalmazzák, amelyek nem vagy csak enyhén mozognak. Ujjtöréseknél azonban gyakrabban használnak sínt.
Sínezés során a törött ujjat általában egy közeli sértetlen ujjal kötik meg, hogy megtámassza a sérült ujjat. Ha a sín vagy gipsz a helyére került, szükség lehet egy hevederre vagy karhevederre a törött kar megtámasztásához.
A gipsz vagy sín elhelyezése előtt az orvos először megbizonyosodik arról, hogy a törött csont párhuzamos vagy normál helyzetben van. Ha nem, az orvos átállítja a csontokat. Bizonyos esetekben nyugtatóra vagy helyi érzéstelenítőre lehet szüksége, miközben orvosa összehangolja a csontjait.
Kábítószer
Számos gyógyszert fognak felírni Önnek a kéz és a kar területén bekövetkezett törések okozta fájdalom enyhítésére. Orvosa javasolhat néhány vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót. Ha azonban a fájdalom súlyos, akkor opioid gyógyszerre, például kodeinre lehet szüksége.
Ezenkívül nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID) is adnak a fájdalom és a gyulladás enyhítésére. Ez a gyógyszer azonban akadályozhatja a törött keze felépülését is, különösen, ha hosszú ideig használják. Ezért kérdezze meg kezelőorvosát, hogy szüksége van-e erre a gyógyszerre.
Ha nyílt törése van, a fertőzés megelőzése érdekében antibiotikumot kaphat.
Művelet
Ha a törés nagyon súlyos, előfordulhat, hogy kéztörési műtétre van szükség belső rögzítőeszközök, például lemezek, rudak vagy csavarok elhelyezésére, hogy a csontok megfelelő helyzetét fenntartsák a gyógyulás során.
Erre a műtétre akkor lehet szükség, ha a kezében vagy a karjában a következő feltételek mellett törik:
- Nyílt törés van.
- Laza csontdarabok, amelyek hatással lehetnek az ízületekre.
- A környező szalagok, idegek vagy erek károsodása.
- Az ízületig terjedő törések.
- Gipszben vagy sínben van, de a csontdarab megmozdul, mielőtt meggyógyulna.
A kéz-, csukló- és könyöktöréseknél csontátültetésre lehet szükség a gyógyulási folyamat elősegítése érdekében. Ezen túlmenően az ilyen típusú csuklótöréseknél külső rögzítő eszközök is alkalmazhatók, amelyek általában átmenetiek, amíg más eljárásokat nem lehet végrehajtani.
Terápia
A kéz- és kartörésben szenvedő betegeknek sürgősen fizikoterápiára vagy rehabilitációra van szükségük. A felkar (humerus) és az alkar (radius és ulna), valamint a könyök törése esetén a fizikoterápiát általában a gipsz, sín vagy heveder elhelyezése után kezdik meg.
Ez azért van így, hogy csökkentse a merevséget a kéz területén, beleértve a karokat, az ujjakat és a vállakat a gyógyulási folyamat során. A gipszet, sín vagy heveder eltávolítása után orvosa további fizikoterápiát javasol az izmok erősítésére, a mozgási tartomány növelésére és az ízületek rugalmasságának helyreállítására.
Kéz- és csuklótörés esetén a fizikoterápiát vagy a rehabilitációt általában a gipsz vagy sín eltávolítása után végzik. Ennek célja a merevség csökkentése, valamint az izomerő és az ízületek rugalmasságának helyreállítása.
Mennyi idő alatt gyógyul be a kéztörés?
Valójában a törött csontok önmagukban növekedhetnek és újra csatlakozhatnak. Az orvosi kezelés azonban továbbra is szükséges a csontok megfelelő helyzetbe történő növekedéséhez és a szövődmények elkerüléséhez.
Az eszközök vagy egyéb kezelési eljárások használatának időtartama magától a gyógyulási folyamattól függ. A gyógyulási folyamat személyenként változhat, a súlyosságtól függően.
Általában azonban a kéztörések gyógyulási folyamata elérheti a 3-6 hetet vagy többet is. Ezen idő elteltével a gipszet eltávolítható, de tevékenységei 2-3 hónapig korlátozottak maradnak, amíg a csont teljesen meg nem gyógyul.
A gyógyulás felgyorsítása érdekében óvatosnak kell lennie a tevékenységek során. Kerülnie kell a gyógyulást lassító dolgokat is, például a dohányzást. Ne felejtse el kielégíteni a táplálkozási szükségleteket azáltal, hogy olyan ételeket fogyaszt, amelyek kéztörés esetén ajánlottak.
