Az orvosok általában azt tanácsolják, hogy helyezzen kórházba, vagy ha a betegség elég súlyos. A kórházi kezelést megelőző intézkedésként is történik a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. Tehát milyen betegségek esetén kell a betegnek kórházban maradnia?
Kórházba kell kerülnie, ha azt tapasztalja…
A legtöbb kórházi kezelés fő oka a fertőző betegségek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2008-ban összesen 57 millió halálesetből 36 millió ember halt meg fertőző betegségekben. Éppen ezért a fertőző betegségek extra kezelést igényelnek a beteg életminőségének javítása érdekében.
Ennek ellenére a kórházi beutaló nem csak a fertőző betegségekre korlátozódik. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan betegséget, amelyek Indonéziában gyakoriak, és kórházi kezelést igényelnek.
1. Hasmenés és hányás
Hasmenése vagy hányása esetén nem kerül azonnal kórházba, mert a legtöbb esetben egyszerű otthoni gyógymódokkal gyorsan javulni fog. Ha azonban a betegség nem múlik el, rosszabbodik, vagy kiszáradás tüneteit észleli, az orvos kórházi kezelésre utalja.
Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 2009-2010-ben a két betegség miatt kórházba került betegek száma elérte a 3,38%-ot. A hányás és a hasmenés válogatás nélkül bárkit megtámadhat, csecsemőktől, gyermekektől és felnőttektől kezdve. A felnőttekhez képest azonban a gyermekek és a csecsemők az a korosztály, akik leggyakrabban e két emésztőrendszeri betegség miatt kerülnek kórházba.
2. Szívelégtelenség
A szívelégtelenség olyan állapot, amelyben a szívizom leáll, ezért a szív nem tud megfelelően pumpálni a vért. A szívelégtelenség gyakori jelei a légszomj, a fáradtság, valamint a lábak, a has, a boka vagy a hát alsó részének duzzanata.
Ha a szív nem működik, kórházba kell helyezni, hogy az orvoscsoport továbbra is figyelemmel kísérhesse az Ön állapotát, és megakadályozza annak rosszabbodását, hogy ne legyen végzetes. A szívelégtelenségben szenvedő betegek kórházi kezelésének aránya Indonéziában körülbelül 2,71 százalék.
3. Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás baktériumok, vírusok vagy gombák által okozott tüdőfertőzés. Ennek a betegségnek a jellegzetes tünete a „nedves tüdő”, amikor a fertőzés gyulladása miatt a tüdő több váladékot termel.
A tüdőgyulladás korai stádiumai továbbra is kezelhetők járóbeteg-kezeléssel és antibiotikumokkal, például amoxicillinnel. Ha azonban a láz a gyógyszerszedés, a légszomj és a folyamatos köhögés ellenére továbbra is 40°C fölé emelkedik, az orvos kórházi kezelést javasol. A kórházi kezelés során az orvosok infúziót adnak a kiszáradás megelőzése érdekében, és szükség esetén oxigéncsövön keresztül légzőkészüléket adnak be.
A csecsemők, kisgyermekek és 65 év feletti felnőttek olyan csoportok, akiknél nagy a kockázata annak, hogy tüdőgyulladás esetén kórházba kerüljenek, függetlenül a test állapotától és a tünetek súlyosságától.
4. Szeptikémia
A szepszis (szepszis) olyan vérmérgezés, amely bonyolítja a fertőzést vagy sérülést. A szepszis végzetes lehet. A szepszis tünetei közé tartozik a láz, a légzési nehézség, a hasi fájdalom és a kóros szívverés.
A szepszis okozta gyulladás különböző szervrendszereket károsíthat és szervi elégtelenséget okozhat.
Orvosi kezelés nélkül a szepszis súlyossá válhat szeptikus sokk és a végén halálhoz vezet. Emiatt az ilyen állapotú embereket általában kórházi kezelésben kell részesíteni.
5. Veseelégtelenség
A nem működő vesék nem tudják kiszűrni a méreganyagokat. A szervezetben felhalmozódott méreganyagok idővel károsíthatják a szervezet más szerveit. Ez a betegség nagyon gyorsan fejlődik, néhány napon vagy akár órákon belül tovább súlyosbodhat, és komplikációkat okozhat.
Ezért kell a veseelégtelenségben szenvedőket kórházba szállítani. A betegnek a kórházból hazatérve is folytatnia kell a járóbeteg kezelést, hogy az orvos figyelemmel kísérhesse állapotának alakulását. Javul, vagy specifikusabb utókezelésre van szüksége.
Legyen tisztában a veseelégtelenség tüneteivel, például gyengeséggel, légszomjjal, hasi fájdalommal, viszkető bőrrel, duzzadt boka- és kézfejekkel, gyakori izomgörcsökkel és másokkal, és azonnal forduljon orvoshoz.
6. Vérszegénység
Forrás: Shutterstock A legtöbb vérszegénység nem igényel kórházi kezelést. Ha azonban a vérszegénység tünetei olyan súlyosak, hogy csökkent/eszméletvesztést, kóros szívritmus-változásokat, súlyos légzési problémákat (légzésképtelenséget) okoznak, akkor azt tanácsolják, hogy maradjon kórházban, amíg állapota helyre nem jön.
7. Tuberkulózis (TB)
A tuberkulózist (TB) bakteriális fertőzés okozza, amely általában a tüdőt támadja meg, de más szerveket is megtámadhat, például a szívet és a csontokat.
A tbc fertőzés rendkívül fertőző, ezért a beteget kórházba kell helyezni, hogy a baktériumok terjedését karanténba helyezzék. Különösen akkor, ha a tbc tünetei annak ellenére súlyosbodnak, hogy korábban gyógyszert szedtek és rutinszerűen ambuláns kezelésben részesültek.
8. Stroke
A stroke az agy sérülése, amely a véráramlás károsodása miatt következik be. Az agysejtek, amelyek nem kapnak elegendő tápanyagot, néhány perc alatt lassan elpusztulnak. Ha nem kezelik gyorsan, a stroke maradandó agykárosodást vagy akár halált is okozhat.
Ezért a stroke-on átesett betegeknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Általában a betegeket kórházi kezelésre, valamint fizikoterápiára javasolják, hogy testfunkcióik visszatérhessenek a normális szintre.
A stroke tünetei hirtelen jelentkezhetnek. A tünetek közé tartozik a szédülés, bizsergés vagy zsibbadás a test egyes részein, valamint az arc, a karok vagy a lábak mozgásának elvesztése.
9. Halottan született
Azokat a babákat, akik a terhesség 20. heténél meghaltak, halvaszületésnek, ill halvaszületés. A halvaszületést különböző dolgok okozhatják, például az anya, a magzat állapota, valamint a méhlepény problémái is.
Azokat az anyákat, akiknek vajúdniuk kell a halva született baba megszületéséhez, ezt követően kórházba kell szállítani. A cél az anya testi egészségének helyreállítása a szülés után.
10. Belső vérzés
Belső vérzés a sérült vagy traumás szövetekben, szervekben vagy testüregekben fordul elő. Például egy baleset, egy tompa tárggyal végzett ütés vagy a kemény drogok mellékhatása.
Mivel ez a vérzés a testen belül fordul elő, nehéz észlelni és diagnosztizálni, ellentétben a bőrön áthatoló külső vérzéssel.
Ebben az állapotban a beteg kórházi kezelést igényel, hogy az orvos meg tudja állapítani a vérzés okát és forrását, helyrehozza a vérzés okozta károsodást, és megakadályozza az állapot súlyosbodását.
