Vérbetegségek

Vérátömlesztés: eljárás, indikációk és mellékhatások

A vérátömlesztés olyan eljárás, amellyel vért juttatnak be olyan személy testébe, akinek nincs vére, vagy olyan orvosi eljárásban, mint például műtét. Ez az eljárás akár egy ember életét is megmentheti. Minden transzfúziós folyamathoz az állapottól függően más-más vérkomponensre lehet szükség. Vannak, akiknek teljes vérre van szükségük, másoknak csak vörösvérsejtekre van szükségük. Vannak, akiknek csak vérlemezkékre vagy csak a vérplazma egy részére van szükségük. Tekintse meg a teljes értékelést alább.

A transzfúziós folyamat során adott vérkomponens típusa

Szabad szemmel nézve a vér sötétvörös folyadék. Valójában azonban mikroszkóp alatt vizsgálva a vér sok különböző összetevőből áll, nevezetesen vörösvértestekből (eritrociták), fehérvérsejtekből (leukociták), vérlemezkékből (vérlemezkék/vérlemezkék) és vérplazmából.

Általában ötféle vérkomponenst lehet átvinni ezen a transzfúziós eljáráson keresztül. Ezt megelőzően az összegyűjtött donorvért a laboratóriumba küldik, ahol szükség szerint feldolgozzák és felosztják, például vörösvérsejt-zsákokba, plazmába, vérlemezkékbe és/vagy krioprecipitátumba.

A transzfúziós eljárás során adott vérkomponens típusa annak szükségletétől és funkciójától függ.

1. Teljes vér (egész vér)

Ahogy a név is sugallja, a teljes teljes vér tartalmazza az összes vérkomponenst, nevezetesen az eritrocitákat, a leukocitákat, a vérlemezkéket és a vérplazmát. A teljes vér beadását vérzsák egységeiben kell kiszámítani, ahol egy egység körülbelül 0,5 litert vagy 500 ml-t tartalmaz.

Teljes vérátömlesztésre van szükség a vörösvértestek mielőbbi pótlásához, például olyan közlekedési baleset esetén, amely súlyos sérülést okoz, így a vérveszteség nagyon nagy (a testfolyadék térfogatának több mint 30%-a).

Teljes vérátömlesztés is elvégezhető a műtét során elvesztett nagy mennyiségű vér pótlására.

2. Vörösvérsejtek (Csomagolt vörösvértestek/KNK)

Egy PRC zacskó 150-220 ml vörösvértestet tartalmaz vérplazma nélkül. A PRC transzfúzió különösen szükséges vérszegény betegeknél, beleértve a terhesség és szülés okozta vérszegénységet.

Azok az emberek, akik bizonyos műtétekből felépülnek, balesetek áldozatai, és vérbetegségben szenvednek, mint például a talaszémia és a leukémia, szintén szükségük van donor vörösvérsejtjeire.

Az AABB (Amerikai Vérbankok Szövetsége) által a közelmúltban közzétett irányelvek a PRC transzfúzióját is javasolják olyan kórházi betegeknél, akiknek az állapota stabil, de a vér hemoglobinszintje (Hb) < 7 g/dl, beleértve az intenzív osztályos betegeket is.

Eközben a közelmúltban műtéten átesett és szívbetegségben szenvedő betegeknek ajánlott transzfúziót kapni, ha Hb-szintjük 8 g/dl alatt van.

3. Vérlemezkekoncentrátum (Thrombocyta koncentrátum/PC)

A vérlemezkék vagy vérlemezkék színtelen vérkomponensek, amelyek a véralvadásban működnek.

Egyszerre több donorra van szükség ahhoz, hogy egy zsák vérlemezkéket kapjon a vérlemezke-transzfúzióhoz. A donor vérlemezkék eltarthatósági ideje is rövid.

Ezt az eljárást általában olyan embereknek szánják, akiknek a csontvelői vérlemezkeképződési zavarai, valamint a vérlemezkeműködés és -szám egyéb rendellenességei vannak.

4. FFP (Friss fagyasztott plazma)

Az FFP a vér sárgás összetevője. Az FFP egy vérkészítmény, amelyet teljes vérből dolgoznak fel. Az FFP vérplazma-komponenseket tartalmaz, amelyek véralvadási faktorokat, albumint, immunglobulinokat és VIII-as faktort (a plazmában található egyik véralvadási faktort) tartalmaznak.

Az FFP hasznos lehet azoknak, akiknek véralvadási zavarai vannak, és megelőzheti a túlzott vérzést olyan vérhígító szerek (antikoagulánsok) használóinál, akik műtét előtt állnak.

5. Krio-AHF (Krioprecipitált anti hemolitikus faktor)

A krio-AHF, más néven krioprecipitátum a vérplazma része, amely nagyon gazdag véralvadási faktorokban, például fibrinogénben és VIII-as faktorban.

Ezt a vérkomponenst szelektíven alkalmazzák olyan betegeknél, akiknek véralvadási faktor rendellenességei vannak, mint például az A típusú hemofília (VIII-as faktor hiánya) vagy a Von Willdebrand-kór (egyfajta öröklött vérbetegség).

Vérátömlesztés előtti előkészítés

Azoknak a betegeknek, akiknek vérátömlesztést kell végezniük, valójában semmit sem kell előkészíteniük. A vérátömlesztés előtt azonban először ismerni kell a beteg vércsoportját és típusát. Ezt a vér laboratóriumi vizsgálatával lehet meghatározni.

A vércsoport-vizsgálat elvégzése után a transzfúzió előtt több dolog is elvégezhető, többek között:

  • Az általános egészségi állapotok, például a vérnyomás, a testhőmérséklet és a pulzusszám ellenőrzése
  • Fogyasszon tápláló és magas kalóriatartalmú ételeket a gyógyulás felgyorsítása érdekében, például csirkét, marhahúst, májat és különféle sötétzöld leveles zöldségeket.

Milyen a vérátömlesztés folyamata?

A vérátömlesztés olyan orvosi eljárás, amely számos kockázattal jár. Tehát közvetlenül orvosi felügyelet mellett kell beadni. A kiosztott vér mennyisége nem lehet tetszőleges, mert azt az igényekhez és a szervezet befogadóképességéhez kell igazítani.

Ezt az eljárást úgy hajtják végre, hogy egy tűn keresztül vért juttatnak be a testbe, egy vérzsákhoz csatlakoztatott csővel. Elvileg a vérátömlesztés folyamata hasonló ahhoz, mint amikor IV-es van, csak a zsákban van vér.

Ez a folyamat körülbelül 30 perctől 4 óráig tart, attól függően, hogy hány zsák vért kell bejutnia a szervezetébe.

Az eljárás elvégzése után az egészségügyi dolgozó ellenőrzi életjeleit. A folyamat során a hőmérséklet és a vérnyomás monitorozható.

A Hopkins Medicine-től idézve, vérátömlesztés után azonnal hazamehet. Hamarosan Ön is folytathatja a szokásos tevékenységeket, és a megszokott módon folytathatja a diétát.

Ezt követően további vérvizsgálatok elvégzésére kérhetik Önt. Ezt a folyamatot azért végezzük, hogy meghatározzuk a szervezet válaszát az imént átadott transzfúzióra.

A vérátömlesztés indikációi

A legtöbb kórházban szabályok vonatkoznak arra, hogy milyen alacsony az egyén vörösvérsejt-szintje, mielőtt megállapítják, hogy a betegnek transzfúzióra van szüksége. Ezeket a szabályokat vértranszfúziós paramétereknek nevezzük.

Ez a transzfúziós paraméter azt is befolyásolja, hogy egy személynél van-e vérátömlesztésre utaló jel vagy sem.

Általában az American Family Physiciantől idézve a jelek vagy jelek arra utalnak, hogy valakinek vérátömlesztésre van szüksége:

  • Vérszegénység légszomj, szédülés, pangásos szívelégtelenség tüneteivel, és nem tolerálja a sporttevékenységet
  • Akut sarlósejtes vérszegénység
  • A szervezet vérmennyiségének több mint 30 százalékát kitevő vérveszteség

A vérplazma infúzióval az antikoaguláns hatás visszafordítható. Eközben a vérlemezke-transzfúzió is elvégezhető a vérzés megelőzésére olyan betegeknél, akiknek vérlemezke-funkciós zavarai vannak.

A kutatások azt mutatják, hogy ha nem végeznek vérátömlesztést azoknál az embereknél, akiknek Hb-értéke 7 és 8 gramm/dl felett van, az szintén hozzájárul a mortalitás csökkenéséhez, a kórházi tartózkodás időtartamához és a gyorsabb felépüléshez.

Vannak-e mellékhatásai a vérátömlesztésnek?

Eddig, ha a transzfúziót a megfelelő orvosi előírásoknak megfelelően végzik, az egyáltalán nem károsítja az egészséget. A vérátömlesztés enyhe mellékhatásait tapasztalhatja, mint például:

  • Fejfájás
  • Láz
  • viszkető érzés
  • Kicsit nehéz lélegezni
  • Vöröses bőr

Eközben a mellékhatások, amelyek ritkán jelentkeznek, de még mindig előfordulhatnak, a következők:

  • Nehéz lélegezni
  • Fájdalom a mellkasban
  • Hirtelen vérnyomásesés

Bár ritka, ez az eljárás még mindig komplikációkat okozhat. A szövődmények különösen nagy tömegű vérátömlesztéskor fordulhatnak elő, azaz amikor a páciens egy óra alatt 4 egységnyi vörösvérsejtet kap, vagy 24 óra alatt több mint 10 egységet.

Általában nagy mennyiségű vérátömlesztést igénylő állapotok a balesetek, a műtét utáni vérzés, a szülés utáni vérzés. Az eljárás lehetséges szövődményei a következők:

  • Elektrolit rendellenességek
  • Hipotermia (alacsony testhőmérséklet)
  • Véralvadási
  • Metabolikus acidózis, amelyben a testnedvek túl sok savat tartalmaznak
  • Stroke vagy szívroham

Ha egynél több transzfúziót kapott, nagyobb az esélye az immunrendszer zavarának. Ez annak köszönhető, hogy az Ön immunrendszere reagál a szervezetbe éppen bekerült vérre. Ez az állapot azonban ritka, és megelőzhető, ha előzetesen ellenőrizzük a vércsoportunkat, hogy a transzfúziós vér biztosan kompatibilis legyen a szervezettel.

Ha bármilyen tünetet vagy egészségügyi problémát tapasztal vagy érez az eljárás során, ne habozzon értesíteni az Önt kezelő orvoscsoportot.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found