Talán érezte, hogy a keze, a feje vagy más testrészei hirtelen remegnek vagy remegnek. Ha igen, akkor lehet, hogy remegést tapasztal az adott végtagban. Tehát mit is jelent pontosan a remegés, és mik ennek az állapotnak az okai? Ez az állapot veszélyes az egészségére? A teljes körű információkért tekintse meg az alábbi áttekintést.
Mik azok a remegés?
A remegés olyan ritmikus (ritmikus) izomösszehúzódások, amelyek akaratlanok vagy ellenőrizetlenek, és remegő mozgásokat okoznak a test egy vagy több részén. Ez a mozgászavar leggyakrabban a kézben fordul elő. Azonban a karok, lábak, fej, test és még a hang is ellenőrizhetetlenül rezeghet.
Ezek a remegő mozgások folyamatosan jönnek és mennek maguktól. Ebben az állapotban a remegés ártalmatlan, és nem utal súlyos egészségügyi állapotra.
Ez a remegő mozgás azonban kényelmetlenné teheti Önt, sőt megnehezítheti a napi tevékenységek elvégzését, például az írást, a sétát, az ivást, stb. Valójában súlyos körülmények között a remegés is súlyosbodhat, és egy másik betegség jele vagy tünete lehet.
A remegés leggyakrabban középkorú és idősebb felnőtteknél fordul elő. A remegés azonban bármely életkorban előfordulhat, beleértve a gyermekeket, férfiakat és nőket egyaránt. Bizonyos körülmények között a remegést a szülők 50 százalékos kockázattal a gyerekekre is továbbadhatják.
A remegés különböző okai, amelyeket Ön tapasztalhat
A remegés gyakori oka az agy azon részének problémája, amely az egész testben szabályozza az izmokat vagy a mozgást, vagy a test bizonyos részein, például a kezekben vagy a lábakban. A legtöbb típusnál a mozgáskontroll elvesztésének pontos oka ismeretlen. Ennek az állapotnak bizonyos típusai azonban öröklődés miatt fordulhatnak elő.
Ezenkívül, az NHS jelentése szerint, nem súlyos körülmények között a kéz, a fej vagy más testrészek remegése gyakran előfordul az öregedés vagy stressz, fáradt, szorongó és dühös állapot miatt. Ez az állapot akkor is gyakori, ha koffeintartalmú italt (teát, kávét vagy szódát) fogyasztott vagy dohányzott, és ha rendkívüli meleget vagy hideget érez.
Súlyos állapotok esetén a remegés más állapotok miatt is előfordulhat, vagy bizonyos betegségek tüneteként, különösen idegrendszeri rendellenességek esetén. Íme néhány ilyen állapot és betegség:
- Neurológiai rendellenességek, például sclerosis multiplex, Parkinson-kór, stroke és traumás agysérülés.
- Bizonyos gyógyszerek, például asztma elleni gyógyszerek, amfetaminok, koffein, kortikoszteroidok, valamint bizonyos pszichiátriai és neurológiai rendellenességek kezelésére használt gyógyszerek alkalmazása.
- Alkohollal való visszaélés vagy higanymérgezés.
- Pajzsmirigy-túlműködés, amely olyan állapot, amikor a pajzsmirigy túlműködik.
- Májelégtelenség vagy veseelégtelenség.
A remegés típusai
A remegésnek többféle típusa van, attól függően, hogy mikor következik be a remegés, és az állapot oka vagy eredete. A következő típusú remegés az előfordulás időpontjától függően:
- Pihenési remegés, nevezetesen a test remegésének állapota, amely pihenéskor vagy ellazult állapotban jelentkezik, például amikor a kezek az ölben pihennek. Ez a fajta remegés gyakran érinti a kezet vagy az ujjakat, és gyakori a Parkinson-kórban szenvedőknél.
- Akcióremegés, amely akkor fordul elő, amikor egy személy bizonyos testmozgásokat végez. A legtöbb testremegés ebbe a típusba tartozik.
Eközben a remegés típusai az előfordulás okától vagy eredetétől függően a következők:
- Esszenciális tremor, a leggyakoribb típus. Ez az állapot általában a kézben érezhető, de előfordulhat a fejen, a nyelven és a lábakon is. Az ok ismeretlen, de feltételezhető, hogy az állapot öröklődéssel függ össze.
- Fiziológiai remegés, az a fajta, ami egyébként egészséges embereknél is előfordulhat. Ezt az állapotot nem tekintik betegségnek, hanem normális jelenség, amely a test ritmikus tevékenységéből adódik, mint például a szívverés és az izomtevékenység.
- Disztonikus remegés, egy olyan típus, amely gyakran előfordul olyan embereknél, akik dystóniát tapasztalnak, ami az izomösszehúzódás zavara. A test bármely izmát érintheti, és általában csavarodó és ismétlődő mozdulatokat okoz.
- Cerebelláris remegés, amelyet lassú rázómozgások jellemeznek, amelyeket általában a kisagy (kisagy) sclerosis multiplexből, agydaganatból vagy szélütésből eredő károsodása okoz.
- Parkinson-kór, a Parkinson-kór gyakori tünete, bár nem minden beteg tapasztal remegést. Általában a tünetek közé tartozik az egyik vagy mindkét kéz remegése nyugalmi állapotban, ami érintheti az állat, az ajkakat, az arcot és a lábakat.
- Pszichogén remegés, általában pszichiátriai betegségekben, például depresszióban vagy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő betegeknél fordul elő. Az ilyen típusú tünetek eltérőek lehetnek, de gyakran hirtelen jelentkeznek, és a test bármely részét érinthetik.
- Ortosztatikus tremor, egy ritka rendellenesség, amelyet a lábak gyors izomösszehúzódásai jellemeznek állás közben. Általában ezt a tünetet instabilitás vagy egyensúlyérzés jellemzi állás közben, így a szenvedő hajlamos azonnal ülni vagy járni. Ennek a típusnak az oka ismeretlen.
Hogyan lehet leküzdeni vagy megszüntetni a remegést?
Előfordulhat, hogy a remegő embereknek nincs szükségük bizonyos gyógyszerekre vagy gyógyszerekre, különösen akkor, ha a tünetek enyhék. Néhány súlyosabb esetben azonban a kéz, láb, fej vagy test remegése kezelést igényelhet az októl függően.
Általában a bizonyos egészségügyi állapotok által okozott remegés javul vagy megszűnik, ha az alapbetegséget kezelik. Például Parkinson-kórban szenvedőknél a Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek, például a levodopa vagy a karbidopa segíthetnek enyhíteni a remegést.
Eközben, ha a remegést bizonyos gyógyszerek fogyasztása okozza, a gyógyszer abbahagyásával megszabadulhat az elszenvedett remegéstől.
Ami az ismeretlen okból történő rázást illeti, az orvosok általában valamilyen kezelést biztosítanak a tapasztalt tünetek enyhítésére. Íme néhány gyógyszeres vagy kezelési lehetőség a kezek, lábak, fej vagy más testrészek remegésének kezelésére, amelyeknek nincs ismert oka:
Béta-blokkoló gyógyszerek
Általában a magas vérnyomás kezelésére használják, a béta-blokkolók, mint például a propranolol (Inderal), egyes embereknél segíthetnek enyhíteni az esszenciális tremort. Egyéb használható béta-blokkolók közé tartozik az atenolol (Tenormin), a metoprolol (Lopressor), a nadolol és a szotalol (Betapace).
Görcsroham elleni gyógyszer
A görcsoldó szerek, mint például a primidon, hatékonyak lehetnek olyan esszenciális tremorban szenvedő betegeknél, akik nem reagálnak a béta-blokkolókra. Ezen kívül az orvos más görcsoldó szereket is felírhat, nevezetesen a gabapentint és a topiramátot. Egyes rohamellenes szerek azonban a test remegését okozhatják, ezért ezeknek a gyógyszereknek a használatához mindig forduljon orvoshoz.
Nyugtató
A nyugtatók, például az alprazolam és a klonazepam segíthetnek a feszültség vagy szorongás által súlyosbított remegés kezelésében is. Azonban ezeknek a gyógyszereknek a használata csak korlátozottan és nem hosszú távon lehetséges az olyan lehetséges mellékhatások miatt, mint az álmosság, a rossz koncentráció, a rossz testkoordináció, a fizikai függőség.
Botox injekciók
Injekció botulinum toxin (Botox) hasznos lehet bizonyos típusú tremor kezelésében, mint például a dystoniás remegés, valamint a gyógyszeres kezelésre nem reagáló hang- és fejremegés. A Botox injekciók legalább három hónapig enyhíthetik a remegést az ilyen típusú betegeknél. Az ilyen típusú kezelés azonban mellékhatásokat is okozhat, például izomgyengeséget vagy rekedtséget és nyelési nehézséget.
Művelet
Erős remegés esetén, amely gyógyszeres kezeléssel nem javul, műtét vagy műtét választható. Az ilyen állapot kezelésére általánosan használt sebészeti eljárások típusai mély agyi stimuláció (DBS), és ami ritkán történik meg, nevezetesen talamotómia.
A DBS-ben implantátumokat vagy elektródákat sebészeti úton ültetnek be, hogy nagyfrekvenciás elektromos jeleket küldjenek a talamuszba, amely az agy számos akaratlan mozgását koordinálja és irányítja. Ezt a módszert gyakran használják esszenciális tremor, Parkinson-kór és dystonia kezelésére. Ideiglenes talamotómia egy olyan műtét, amely eltávolítja a thalamus egy kis részét.
Terápia
A fenti orvosi kezelések mellett egyes tremorban szenvedőknek fizikoterápiára (fizioterápiára), logopédiai és foglalkozási terápiára lehet szükségük állapotuk kontrollálása érdekében. A fizikoterápia segíthet javítani az izomszabályozást, a funkciót és az erőt fizikai gyakorlatokkal.
A logopédus értékelheti és segítheti a beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémákat, beleértve a nyelést is. A foglalkozási terápia új módszereket taníthat az érintett napi tevékenységek elvégzésére.
Milyen jelei vannak, ha a remegésre figyelni kell?
A remegés gyakori jelei és tünetei a ritmikus mozgások, például a kezek, karok, lábak, törzs vagy más testrészek remegése. A feje önkéntelenül remeghet vagy bólogathat, ha ez az állapot a felsőtestet érinti. Ami a hangszálak megtámadását illeti, a fellépő jelek és tünetek általában vibráló hang formájában jelentkeznek.
A nagyon enyhe testremegés általában normális. Ez az állapot általában akkor fordul elő, amikor bizonyos testrészeket mozgat, például amikor előrenyújtott kezét vagy karját tartja. A testrészek remegése is kifejezettebbé válhat az életkor előrehaladtával, vagy ha stresszesnek, fáradtnak, szorongónak, dühösnek, melegnek, hidegnek vagy koffein fogyasztása után érzi magát.
A remegés azonban természetellenessé válhat, ha bizonyos szokatlan tünetek jelentkeznek. Íme néhány jel vagy tünet, amelyekre figyelnie kell:
- Idővel rosszabb lesz.
- A testrészek még nyugalmi vagy mozdulatlan állapotban is remegnek.
- Befolyásolja a napi tevékenységeit, mint például az írás nehézségei, az ivás egy pohárból vagy az edények használata, a séta stb.
- A test egynél több részében fordul elő. Például a kézből, majd érintse a lábakat, az állát, az ajkakat vagy más testrészeket.
- A testrészek remegésével együtt más tünetek is jelentkeznek, például görnyedt testtartás, lassú mozgás, bizonytalan vagy botladozó járás vagy egyéb jelek.
Ha a szokatlan remegés fenti jelei vagy tünetei jelentkeznek Önnél, azonnal forduljon orvoshoz. Ez az állapot annak a jele lehet, hogy valamilyen rendellenességben vagy más betegségben szenved, például Parkinson-kórban, sclerosis multiplexben és másokban.
Később az orvos megállapítja a remegés okát, hogy meghatározza a megfelelő kezelést. Ami a diagnózis felállítását illeti, az orvos kórtörténetet kér, fizikális vizsgálatot és számos vizsgálati vizsgálatot végez.
A tesztek eltérőek lehetnek, és általában azért történik, hogy kizárjanak más olyan állapotokat, amelyek tüneteket okozhatnak. Több vizsgálat is elvégezhető, beleértve a vérvizsgálatokat, a vizeletvizsgálatokat, az elektromiográfiát, a képalkotó vizsgálatokat (CT-vizsgálat, MRI vagy röntgen) vagy egyéb vizsgálatokat. Mindig forduljon orvoshoz az Ön állapotának megfelelő kezelésért.
