Azok számára, akik a detektívfilmek rajongói, biztosan nagyon jól ismerik színhely gyilkosság áldozatainak boncolása a hullaházban. A holttestet igazságügyi orvosszakértők boncolták fel, hogy kiderítsék, mi okozta a halálát, valamint azt, hogy pontosan hogyan és mikor ölték meg. Mindezeket az információkat azután továbbítják egy nyomozócsoportnak, hogy felkutassák a tetteseket. De persze ami a való világban történik, az nem olyan egyszerű, mint amilyennek a képernyőn látszik. Érdekel, milyen a boncolási folyamat? Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni.
Mi a boncolás célja?
A boncolás egy olyan eljárás, amelynek során kiderítik egy személy halálának okát, módját, mikor és hogyan. Az NHS szerint a boncolások gyakoriak olyan halálesetek esetén, amelyek:
- Váratlan, például hirtelen csecsemőhalál,
- Erőszakos cselekmények (családon belüli/zaklatás/szexuális erőszak/szándékos és nem szándékos emberölés/egyéb bűncselekmények),
- Természetellenes vagy gyanús, például öngyilkosság, kábítószer-túladagolás vagy mérgezés,
- Baleset áldozata,
- Kórházi beavatkozás után bekövetkező haláleset, például műtét utáni halál, és
- Ismeretlen okból bekövetkezett halál.
Boncolást is végeznek orvosi kutatási célokra különböző kutatóintézetekben, beleértve az orvosi főiskolákat is, például annak ismeretében, hogy egy betegség hogyan okozhat halált.
Mi történik a boncoláson?
A boncolást általában patológus vagy igazságügyi orvosszakértő végzi. A boncolást a lehető leghamarabb el kell végezni, általában két-három nappal az ember halála után. Alapvetően minél gyorsabb, annál jobb.
Az első alkalommal az orvos külső vizsgálatot végez a testen. A test állapotára vonatkozó minden tényt rögzítünk és rögzítünk.
Kezdve a magasságtól és súlytól, a fogak alakjától, a szem színétől, a karcoktól vagy hegektől a tetoválásokig vagy anyajegyekig, amelyek személyazonosság igazolására használhatók. A felvétel a test minden részletét lefedő fotókamerával történhet a lehető legpontosabban és minél pontosabban.
Ezután belső műtétet végeztek. A belső szervei állapotának ellenőrzésére utólagos vizsgálatot végeztek. Például a szívben, a tüdőben, a vesében, a májban és a gyomortartalomban található mérgező maradványok vagy más anyagok maradványai, amelyek a halál okai lehetnek.
Műtétet is végeztek az esetleges szervi károsodások feltárására, hogy megállapítsák a halál okát, ha nem találtak gyanús anyagmaradványt.
A műtétet úgy végezzük, hogy a testben Y vagy U betű alakban nagy bemetszést végeznek, a váll mindkét oldalától a csípőcsontig.
A cél az, hogy a test belső szerveit el tudjuk érni. A bőrt és az alatta lévő szövetet elválasztják, így a holttest bordái és a hasban vagy a középső részben lévő hely jól látható.
Ezután az elülső bordákat eltávolítják, hogy felfedjék a nyaki és mellkasi szerveket. Ez lehetővé teszi a sebész számára a légcső, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek, a nyelőcső, a szív, a mellkasi aorta és a tüdő eltávolítását.
A szervek eltávolítása után a sebész eltávolíthatja az alatta lévő egyéb szerveket, például a beleket, a májat és az epét, a hasnyálmirigyet, a lépet, a veséket és a mellékveséket, az uretereket, a hólyagot, a hasi aortát és a reproduktív szerveket.
Néha az agy szerveit is meg kell vizsgálni. Elvételéhez egy vágást kell végezni a fejen, egyik fülétől a másikig.
Először fűrészeléssel vették a koponyát. Ezt követően a jól látható agyat lassan eltávolították. Ennek célja annak kiderítése, hogy a halál oka az agyból származik-e, ha más testrészekben nem találtak rendellenességet.
Mi történik a boncoláskor eltávolított szervekkel?
A testből eltávolított szerveket általában először szabad szemmel vizsgálják meg. Számos olyan betegség van, amely a szervek megjelenésében változást okoz, így a szervek szabad szemmel is láthatóak. Például érelmeszesedés, májcirrózis és szívkoszorúér-betegség.
A belső szervek vizsgálatát mikroszkóposan is elvégezzük. Minden szervből mintát vesznek, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A mikroszkópos vizsgálat eltarthat egy ideig.
A befejezést követően a kivett belső szervek ismét visszakerülhetnek a szervezetbe, vagy formalinnal megtöltött tégelyben tárolhatók, ha bármikor szükség van rá tanulási vagy kutatási célokra, például az egyetemen. Ez természetesen a család beleegyezésével történik.
Amikor a folyamat befejeződött, a szervekkel együtt lévő testet visszavarrják a nyitott részbe, majd visszaadják a családnak temetésre vagy hamvasztásra. A teljes jelentés a következő napokon vagy heteken belül elérhető lesz.
