A hallás az egyik fő emberi érzékszerv, amely kommunikál és figyelmezteti a testet. A hallás érzékén keresztül érezheti a hangként ismert rezgéseket. Ezt a hallás folyamatának nevezik, amely a fül és az agy részeit érinti. Az alábbi magyarázat megvitatja, hogyan zajlik a hallás folyamata, a hanghullámok vételétől az agyba való elküldéséig.
Melyek a fül részei és ezek funkciója a hallás folyamatában?
Mielőtt a hallás folyamatáról beszélne, ismernie kell a fül részeit és azok funkcióját, mint a hallásérzék. Íme a magyarázat.
1. Külső fül
A külső fül a fülkagylóból és a hallójáratból áll. A hallás folyamatában a külső fül feladata, hogy hangot küldjön a dobhártyába (dobhártya).
A fülcimpa, más néven fülkagyló, bőrrel borított porcból áll. A fül összegyűjti a hangot, és a hallójáratba vezeti.
Eközben a hallójárat körülbelül 4 cm hosszú, és egy külső és egy belső részből áll. Kívül szőrös bőrrel van bélelve, amely mirigyeket tartalmaz, amelyek fülzsírt képeznek.
A szőr a hallójárat külső oldalán nő, és védő- és fertőtlenítőszerként szolgál.
2. Középfül
A középfül egy levegővel töltött tér, amely az orr hátsó részéhez kapcsolódik egy hosszú, vékony csövön keresztül, amelyet Eustachianus-csőnek neveznek.
A középfül térben három csont található, amelyek a hangot a dobhártyától a fül belsejébe szállítják. A csont neve malleus, incus, és stapes.
A középfül külső fala a dobhártya, míg a belső fala a cochlea (cochleáris). A középfül felső határa az agy középső lebenye alatti csontot alkotja.
Eközben a középfül töve lefedi a nagy véna tövét, amely elvezeti a vért a fejből.
3. Belső fül
A belső fül egy kamra, amely egy csontos labirintusból és egy hártyás labirintusból áll, egymásban.
A csontos labirintusnak van egy ürege, amelyet körkörös csatornák töltenek ki, amelyek felelősek az egyensúlyi funkcióért.
A fül fentebb említett részei kapcsolatban állnak egymással. Ezek a részek egyesülnek a hallás folyamatában, így megértheti a hangot vagy a hangot.
Milyen sorrendben történik a hallgatás?
A hallás folyamata a külső környezet hangrezgéseinek cselekvési potenciálokká alakításának folyamata.
A vibráló tárgyak hangot keltenek, és ezek a rezgések nyomást gyakorolnak a levegőre, ezeket hanghullámoknak nevezik.
A füle képes megkülönböztetni a hang különböző jellemzőit, például a hangmagasságot és a hangerőt, ami a hanghullámok frekvenciájára és a hangintenzitás érzékelésére utal.
A hangfrekvenciás méréseket hertzben (Hz, ciklus per másodperc) mérjük. Az emberi fül 1000-4000 hertz frekvenciákat képes érzékelni.
Eközben a baba füle 20-20 000 Hz közötti frekvenciákat hall.
A hang intenzitását decibelben (dB) mérik. Az emberi hallás tartománya a decibel skálán 0-13 dB. Az összes említett tulajdonságnak át kell mennie egy folyamaton, hogy beléphessen a központi rendszerbe.
Az Országos Süketség és egyéb kommunikációs zavarok intézetétől (NIDCD) idézve, itt van a hallgatási folyamat sorrendje, amelyet tudnia kell.
- A hanghullámok bejutnak a külső fülbe, és a fülcsatornának nevezett keskeny járaton haladnak keresztül, amely a dobhártyához vezet.
- A dobhártya rezeg a bejövő hanghullámoktól, és továbbítja ezeket a rezgéseket a középfül három kis csontjához.
- A középfülben lévő csontok felerősítik vagy növelik a hangrezgéseket, és a fülkagylóba küldik.
- Miután a rezgés hatására a cochleán belüli folyadék rezegni kezd, hanghullámok haladnak végig a basilaris membránon. A szőrsejtek, azaz a basilaris membrán felett elhelyezkedő érzéksejtek irányítják a hanghullámokat. A csiga széles végének közelében lévő szőrsejtek a magas hangokat érzékelik, míg a középponthoz közelebbiek az alacsony hangokat.
- Ahogy a szőrsejtek mozognak, a szőrsejtek tetején lévő apró szőrszerű komponensek (más néven sztereocíliák) beleütköznek a szerkezetbe, és rájuk hajolnak. Ez a sztereokíliák megnyílását okozza. Ezután a vegyi anyag belép a sejtbe, és elektromos jelet hoz létre.
- A hallóideg ezután továbbítja ezeket a jeleket a központi idegrendszerhez (agyhoz), és átalakítja azokat olyan hangokká, amelyeket felismerünk és megértünk.
Milyen agyi funkciók kapcsolódnak a hallás folyamatához?
Amikor a hallóideg jelei eljutnak az agyba, az agy úgy látja el funkcióját, hogy támogatja az Ön igényeit.
Az Egészségügyi Világszervezettől idézve itt a hallás folyamatához kapcsolódó különféle agyi funkciókat soroljuk fel.
1. Blokkolja a nem kívánt hangokat
Az agy ezen képessége lehetővé teszi, hogy tisztán halljon és kommunikáljon egy zsúfolt és zajos helyiségben.
Ezt koktélparti effektusnak is nevezik, ill koktélparti hatások.
Az életkor előrehaladtával a hallás képessége csökkenni fog egy zsúfolt szobában.
Ez a képesség romlik, ha halláskárosodása vagy hallását befolyásoló fülbetegsége van.
2. Határozza meg a hangforrás helyét
Miután a hallási folyamat megtörtént, az agy lehetővé teszi, hogy meglehetősen pontosan meghatározza a hang forrását.
Például tudja, honnan jön a hang, tudja, hova forduljon hangszórók után, és tudja, hol keressen repülőgépeket vagy madarakat.
A központi idegrendszerben speciális idegek foglalkoznak ezzel.
3. Határozza meg a hang be- és kikapcsolását
Hallása bármilyen jelre figyelmeztető funkcióval rendelkezik. Vannak agysejtek, amelyek csak a hang kezdeményezésére reagálnak, míg más agysejtek csak a hangváltozásokra reagálva inaktívvá válnak.
Például, amikor valaki bekapcsolja a légkondicionálót, észre fogja venni. Ugyanígy, ha a készülék ki van kapcsolva.
4. Hangingerek kölcsönhatása az agy más részeivel
A hangstimuláció kölcsönhatásokat hoz létre az agy más részeivel, hogy megfelelő választ adjon.
Éppen ezért, ha tűzriadót hall, teste automatikusan reagál, ami meneküléshez, szívdobogáshoz és azonnali mozgásra készen áll.
Egy másik példa egy anya, aki éberebbnek érzi magát, amikor hallja, hogy kisbabája sír, mint mások.
Bizonyos hangok haragot, örömöt vagy valami mást válthatnak ki. Röviden: a hallás folyamatából származó érzések keverednek a test mechanizmusaival, és egyetlen egységgé válnak.
