Légzőrendszer egészsége

Mik azok a legkönnyebben felismerhető asztmás tünetek?

Az asztma egy krónikus légúti betegség, amely bárkit bármikor megbetegíthet. Az asztmás tünetek gyakran kiújulnak és hirtelen jelentkeznek, ezért nem szabad alábecsülni őket. Ismerje fel az asztma összes tünetét, amely egy roham során jelentkezhet, hogy elkerülje a nem kívánatos dolgokat.

A legjellemzőbb asztmás tünetek

Az asztma akkor fordul elő, amikor a légutak begyulladnak, majd megduzzadnak és beszűkülnek. A légutakat bélelő szövet a szokásosnál vastagabb és dúsabb nyálkát is termel, ami szűkíti az üreget.

Emiatt a tüdőbe és onnan kiáramló friss levegő ellátása nagyon korlátozott. Nehéz lesz levegőt venni is.

Az asztma tünetei általában kiújulnak, ha ki vannak téve a betegséget kiváltó oknak. Mindenki más-más tüneteket tapasztalhat, eltérő súlyosságú.

A megjelenő tünetek enyhék és rövidek lehetnek. Néhányuk azonban olyan súlyos, hogy kimerültnek és gyengének érzi magát. Hasonlóképpen a megjelenés gyakoriságával is. Lehetséges, hogy asztmás rohama lesz, miután hosszú ideig nem jelentkezik visszaesés.

Eközben mások minden nap rendszeres időközönként tapasztalnak asztmás tüneteket, bár vannak, akik csak éjszaka, vagy csak bizonyos tevékenységek végzése közben.

Általánosságban elmondható azonban, hogy az asztma néhány tünete vagy jele könnyen felismerhető:

1. Légszomj

Az asztma leggyakoribb tünete a légszomj. Valójában egyesek gyakran egyenlőségjelet tesznek a kettő között.

A légszomj a légzőrendszeri problémák tünete. Általában mindenki, aki asztmában szenved, tapasztalt légszomjat.

Ez azért történik, mert a légutak begyulladnak és elzáródnak, így nem tudnak annyi levegőt keringetni, mint általában. A lélegzeted rövid és felületes lesz.

Az asztma okozta légszomj jelei általában az asztmát kiváltó dolgoknak való kitettség után jelennek meg, mint például a cigarettafüst, a por és az állati szőr.

2. Köhögés

Egy másik, az asztmára is jellemző tünet a tartós kemény köhögés. Az asztmás köhögés lehet száraz köhögés vagy váladék.

Az asztma jellegzetes köhögése azért fordul elő, mert a légutak (hörgők) megduzzadnak és beszűkülnek, így a tüdő nem jut elegendő oxigénhez. Általában az asztma okozta köhögés általában rosszabbodik az aktivitás után.

Az asztma tünetei éjszaka is kiújulhatnak, ami megnehezíti a betegek jó alvását, és gyakran egész éjszaka felébred.

Ez az állapot arra készteti az asztmában szenvedőket, hogy több gyógyszerre van szükségük annak enyhítésére.

3. Zihálás

Az asztmás köhögést gyakran sípoló légzés kíséri. A zihálás egy sípoló hang, amely minden légzéskor hallható. Ezt a hangot az okozza, hogy a levegő szűk és elzáródott légutakon keresztül kiszorul.

A sípoló hang általában felerősödik, amikor ki- vagy belélegzik. Gyakran előfordul alvás előtt vagy közben is.

A zihálás az asztma egyik legismertebb tünete. A krónikus száraz köhögés, amelyet nem kísér sípoló légzés, azt jelezheti, hogy más típusú asztmás köhögése van.

A sípoló légzés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy asztmája van. A sípoló légzés más tüdő-egészségügyi problémák tünete is lehet, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a hörghurut és a tüdőgyulladás.

4. Szorító érzés a mellkasban

A légutait (hörgőit) izomrostok bélelik. Az asztma okozta gyulladás megmerevedheti vagy megfeszülheti ezeket az izmokat, ami a mellkas feszességét és összenyomódását okozza. Ezt az érzést gyakran úgy írják le, hogy valaki szoros kötelet teker a mellkasa köré.

Az asztma ezen tünetei megnehezíthetik a légzést, és minden lélegzetvétel alkalmával fáj. A mellkasát úgy érezheti, mintha egy nehéz tárgy nyomja vagy nyomja. A köhögés és a zihálás tünetei szintén ronthatják ezeket az érzéseket.

ben megjelent tanulmány Posztgraduális Orvosi Lap jelentések szerint az asztmában szenvedők körülbelül 76%-a éles szúró fájdalmat tapasztal a mellkasában. A tünetek az asztmás roham előtt vagy alatt jelentkezhetnek.

Sajnos a mellkasi fájdalom szubjektív tünet. Ez azt jelenti, hogy ezt a tünetet az orvosok nem tudják biztosan mérni, tekintve, hogy az emberek fájdalomtűrő képessége eltérő. Az orvosok általában a fájdalom leírására hagyatkoznak, amelyről a beteg panaszkodik.

Ritkábban előforduló asztmás tünetek

A fent említetteken kívül az asztma is kiújulhat, és számos egyéb tünetet is felvehet. Ismétlem, az asztma tünetei személyenként változhatnak.

1. Fáradtság

Az asztmás roham során a tüdő nem jut megfelelő oxigénellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut a véráramba és az izmokba. Oxigén nélkül a szervezet lassan elfárad.

Ha az asztmás tünetei éjszaka súlyosbodnak (éjszakai asztma), és alvászavarai vannak, a következő napon fáradtnak érezheti magát.

2. Orr

Az émelygés az orrüreg megnagyobbodása vagy duzzanata légzés közben. Az émelygés gyakran a légzési nehézség jele. Az asztma tünetei gyakoriak gyermekeknél és csecsemőknél.

3. Lélegezz

A kilégzés egy pszichológiai válasz, amely magában foglalja a tüdő maximális kapacitására való kiterjesztését. Lényegében a kilégzés mély és hosszú lélegzetvételt jelent egyszerre.

Legyen óvatos, ha gyakran ásít. Ez azt jelezheti, hogy szervezete nem kap elegendő oxigént.

4. Nyugtalan

A nyugtalanság az asztmás roham tünete vagy kiváltó oka lehet. Amikor a légutak szűkülni kezdenek, a mellkasa merev lesz vagy megfeszül, ami megnehezíti a légzést. A könnyű légzési nehézség pánikot és szorongást válthat ki.

Másrészt a stresszes és stresszes helyzetek bizonyos embereknél visszatérő asztmás tüneteket is kiválthatnak.

5. Egyéb kevésbé gyakori asztmás tünetek

Az asztma egyéb jelei, amelyeket nem szabad félvállról venni, a következők:

  • A lélegzet szapora vagy gyors
  • Alvási és koncentrálási nehézségek
  • Teszt csúcsáramlás a sárga zónában van (sárga zóna)
  • változás hangulat, Például legyen csendesebb, vagy haragudjon könnyen
  • Megfázás vagy allergiaszerű tünetek jelentkeznek, mint például orrfolyás vagy orrdugulás, tüsszögés, köhögés, torok- és fejfájás
  • A testfájás nem őrült
  • Az álla viszketést érez
  • Sötét szemtáskák jelennek meg
  • Állandóan szomjas érzés
  • Viszkető vagy könnyező szem
  • Fejfájás
  • Láz
  • Ismétlődő ekcéma
  • Sápadt és izzadt arc

Az asztma súlyosságától függően megjelenő tünetek

Amellett, hogy felismeri a tüneteket, mielőtt a dolgok rosszabbodnának, fontos, hogy ismerje asztmájának súlyosságát. Az ok, a visszaesés lehetősége általában attól függ, hogy milyen súlyos az állapota.

Az asztma súlyosságának megértése abban is segíthet, hogy az orvosok megfelelő asztmakezelést biztosítsanak és megelőzzék az asztma visszaesését.

Hogy megtudja, mennyire súlyos az asztmája, próbáljon meg válaszolni a következő kérdésekre, ahogy érzi:

  • Hetente hány napon érez mellkasi szorítást, köhögést, légzési nehézséget és légszomjat?
  • Gyakran ébred fel éjszaka az asztmás tünetek miatt? Milyen gyakran ébredsz fel egy héten belül?
  • Egy hét alatt milyen gyakran használja az asztmás inhalátort?
  • Az asztmája zavarja tevékenységeit?

Az alábbiakban magyarázatot adunk az asztma tüneteire azok súlyosságától függően:

1. Intermittáló asztma

Az időszakos szint jellemzői:

  • Tünetek: egy hét alatt legfeljebb 2 napon belül jelentkeznek.
  • Éjszaka közepén történő ébredés: 2-szer vagy kevesebb egy hónapon belül.
  • Az inhalátor használata: hetente legfeljebb 2 alkalommal.
  • A tevékenységek során nincs zavarás.

Ha ilyen típusú asztmája van, általában nem kap asztma elleni gyógyszert. Általában csak azt tanácsolják, hogy kerülje az asztmát kiváltó dolgokat.

Ha azonban akut asztmás roham van, az orvos bizonyos asztma elleni gyógyszereket ír fel.

2. Enyhe tartós asztma

Az enyhe tartós fok jellemzői a következők:

  • Tünetek: heti 2 napnál többször jelentkezik.
  • Éjszakai felkelés: havonta 3-4 alkalommal.
  • Az inhalátor használata: hetente több mint 2 alkalommal.
  • Kissé zavart tevékenység.

Ha ilyen típusú asztmája van, kezelőorvosa csak gyulladáscsökkentő gyógyszereket fog adni Önnek a tapasztalt tünetek kezelésére.

3. Mérsékelten tartós asztma

A mérsékelt perzisztencia olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint:

  • Tünetek: szinte minden nap jelentkeznek.
  • Éjszaka közepén történő ébredés: hetente több mint 2 alkalommal.
  • Az inhalátor használata: szinte minden nap.
  • Megszakított tevékenység

A mérsékelten perzisztáló asztmában szenvedők gyógyszert kapnak a tünetek enyhítésére.

Ezenkívül a betegség ezen stádiumában szenvedő betegeknek hörgőtágító terápiát kell követniük.

A hörgőtágítók olyan terápiák, amelyek különböző gyógyszerekből állnak a légzés enyhítésére és javítására.

4. Súlyos perzisztáló asztma

A tartós súlyfok olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint:

  • Tünetek: a tünetek minden nap, sőt szinte egész nap jelentkeznek.
  • Felébredt az éjszaka közepén: minden este.
  • Az inhalátor használata: naponta többször.
  • Nagyon zavart tevékenység.

A súlyos, tartós asztmára adott asztmakontroll gyógyszerek nem elegendőek. Az asztmás szövődmények megelőzése érdekében az orvos több inhalációs glükokortikoszteroid kombinációt ad nagy dózisban.

Szükséges-e a sürgősségire menni, ha asztmás roham tünetei jelentkeznek?

Ha az asztma korai tüneteit túl későn felismerni és kezelni, különösen akkor, ha először felnőttként kapott asztmát, az állapot súlyos asztmás rohammá válhat.

A súlyos asztmás roham jelei általában fokozatosan és lassan jelentkeznek, 6-48 órán belül, mielőtt igazán súlyossá válnának. Néhány embernél azonban az asztmás tünetei nagyon gyorsan súlyosbodhatnak.

Súlyos asztmás rohamban szenvedő felnőtteket vagy gyermekeket sürgősen a sürgősségi osztályra kell szállítani, ha az első sürgősségi kezelés 10-15 perc elteltével sikertelen.

Azonnal menni kell a sürgősségire is, ha akut asztmás roham tünetei jelentkeznek, például sípoló légzés és légszomj rosszabbodik, az inhalátorok vagy hörgőtágítók nem enyhítik a tüneteket, az ajkak és a körmök színe megváltozik.

Hogyan lehet diagnosztizálni az asztmát

Miután ismeri az asztma jeleit és tüneteit, nem feltétlenül tudja eldönteni, hogy valóban asztmája van-e. Ezt a betegséget csak egy orvos és egy orvosi csoport tudja diagnosztizálni egy sor vizsgálat elvégzésével.

Az asztma diagnosztizálása során az orvos a következő lépéseket hajtja végre:

1. Egészségügyi előzmények ellenőrzése

Orvosa feltesz néhány kérdést a kórtörténetével kapcsolatban, hogy megértse az asztmás tüneteit. Ezek a kérdések általában magukban foglalják a saját kórtörténetét, más családtagjait, az Ön által szedett gyógyszereket és az életmódját.

Például, ha allergiás vagy ekcémás anamnézisében szerepel, ezek az állapotok növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát. Ezenkívül, ha családtagjai asztmában, allergiában vagy ekcémában szenvednek, meglehetősen nagy az esélye annak, hogy asztmát diagnosztizálnak.

Ezenkívül tájékoztatnia kell az orvost az Önt körülvevő környezet állapotáról, a lakóhelyétől a munkakörnyezetig.

2. Végezzen fizikális vizsgálatot

Az asztma diagnózisának felállítása előtt orvosa felkéri Önt, hogy végezzen egy sor fizikai vizsgálatot. Az orvos megvizsgálja testének több részét, például a füleket, a szemeket, az orrot, a torkot, a bőrt, a mellkast és a tüdőt.

Alapos fizikális vizsgálattal az orvos megtudhatja, milyen jól tud lélegezni, és milyen állapotban van a tüdeje. Ezt a vizsgálatot néha röntgenkészülékkel is elvégzik, hogy megnézzék a tüdejét vagy az orrmelléküregeket.

3. Végezzen tüdőfunkciós vizsgálatokat

Az asztma diagnózisának felállítása érdekében kezelőorvosa több további vizsgálatot is végezhet a tüdőfunkció meghatározására.

Ennek a tesztnek az a célja, hogy mérje a mélyebb légzés képességét. Általában ezt a vizsgálatot 2 alkalommal végzik el, mégpedig a hörgőtágító gyógyszerek belélegzése előtt és után.

A tüdőfunkciós vizsgálatok eredményei alapján, ha orvosa úgy látja, hogy a tüdő állapota javul a hörgőtágítók belélegzése után, akkor asztmája lehet.

Íme néhány típusú tüdőfunkciós teszt annak meghatározására, hogy tünetei asztmásak-e:

  • Spirometriai teszt
  • Csúcsáramlási teszt
  • Kilélegzett nitrogén-monoxid (FeNO) teszt
$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found