Olvassa el a koronavírussal (COVID-19) kapcsolatos összes hírcikket itt.
keresztül terjed a COVID-19 cseppecske vagy nyálcseppek. Általában akkor fordul elő, amikor egy pozitív beteg tüsszent vagy köhög, és vírust tartalmazó folyadékot fröcsköl. A COVID-19 terjedése nem történik meg levegőben (levegő), de a legújabb kutatások kimutatták, hogy a pozitív betegek nyála bizonyos körülmények között életben maradhat a levegőben.
Csütörtökön (9/7) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is elismerte a kutatási bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a COVID-19-et okozó koronavírus levegőn keresztül is terjedhet.
Ez az elismerés válasz egy nyílt levélre, amelyet 30 ország 239 tudósa nyújtott be. A tudósok sürgették a WHO-t, hogy vizsgálja felül a kutatásokat, és vizsgálja felül a protokolljavaslatokat a COVID-19 közösségen belüli terjedésének megelőzésére az új bizonyítékok alapján.
Bizonyíték cseppecske A COVID-19 betegek túlélhetik a levegőt, és fertőzhetnek
Hónapok óta folynak a viták a COVID-19 légúti terjedésének lehetőségéről. A medRxiv preprint folyóiratban megjelent egyik bizonyíték azt mutatja, hogy a COVID-19 akár három órán keresztül is a levegőben maradhat aeroszol formájában. Az aeroszolos vírus belélegezhető, és megfertőzheti az embert.
Az aeroszolok finom részecskék, és lebeghetnek a levegőben. Az aeroszol formájú folyadékra példa a köd. Órákig a levegőben maradhat, és belélegezhető
Korábban ismert volt, hogy a COVID-19 nyálfröccsenéssel, ill cseppecske akkor jön ki, amikor egy fertőzött személy köhög, tüsszent vagy beszél. Mivel a kifröccsenő nyál nehéz, csak néhány másodpercig terjedhet a levegőben, mielőtt a felszínre hullana, mert a gravitációs erő vonzza. Éppen ezért az egyik megelőzési protokoll a körülbelül 2 méteres biztonságos távolság betartása.
Az aeroszolok azonban eltérnek a fizikai állapottól cseppecske . Az aeroszolos vírusok hosszú ideig a levegőben maradhatnak, és nagy távolságokra is képesek elmozdulni. Például elterjedt az egész szobában.
Hogyan cseppecske aeroszollal terjedhet, ill levegőben?
A COVID-19-betegek cseppjei aeroszolokká alakulhatnak, amelyek egyike az, amikor az orvos légzőkészüléket (lélegeztetőgépet) helyez a légzési elégtelenségben szenvedő betegre.
A készülék beszerelése során a páciens légúti folyadéka aeroszollá alakulhat, és levegőbe juthat.
„Aeroszolokat generáló eljárások végrehajtásakor fennáll ennek a lehetősége aeroszolizálás vagy aeroszol képződésből cseppecske betegek” – mondta dr. Maria Van Kerkhove, a WHO betegségekkel és zoonózissal foglalkozó osztályának vezetője.
Ebben a szakaszban a WHO figyelmeztetése csak az egészségügyi dolgozókra vonatkozik, különösen azokra, akik közvetlenül kezelik a COVID-19 betegeket.
A legújabb elmélet szerint az aeroszolos vírus ásítás, beszéd és normális légzés közben is kialakulhat. A WHO azonban még mindig azt kutatja, hogy mekkora valószínűséggel szabadul fel az aeroszol ilyen módon.
Az Egészségügyi Világszervezet ezen új bizonyítékának elismerésével a COVID-19 légi úton történő terjedésének megelőzésére vonatkozó protokollt a nagyközönség körében is alkalmazni kell.
A közösségben félő, hogy a COVID-19 levegőn keresztüli terjedése rossz légáramlású helyiségekben, zsúfolt és zsúfolt helyiségekben, például tömegközlekedési eszközökön fordulhat elő.
A WHO enyhén felülvizsgálta a WHO által a hivatalos honlapján írt megelőzési ajánlásokat. A WHO új irányelveiben több olyan területet is megemlít, amelyek ki vannak téve a légi úton terjedő terjedésnek, nevezetesen éjszakai klubok, istentiszteleti helyek, munkahelyek, ahol sokan beszélnek vagy kiabálnak, kórus gyakorlóterek és edzőtermek.
A megelőzési protokollok továbbra is ugyanazok, mint például a társadalmi távolságtartás, a maszk viselése és a gyakori kézmosás.
Az előzetes tanulmány szerint a koronavírus képes túlélni a levegőben
A bizonyítékok közzététele előtt cseppecske aeroszollá alakítható. Egyéb kutatásokat is végeztek a National Center for Infectious Diseases (NCID) és a DSO National Laboratories kutatói.
A Journal of the American Medical Association (JAMA) című folyóiratban megjelent tanulmányban ezek a szakértők olyan izolációs szobákat vizsgáltak meg, ahol COVID-19-pozitív betegeket kezeltek.
Ez a kutatás valójában inkább a betegek által használt berendezések tesztelésére irányul. De végeznek levegőteszteket is, és mintát vesznek a légutak felszínéről.
Minden vett levegőminta negatív volt. A szellőzőnyílásból vett próbatamponminta azonban pozitív eredményt mutatott. Ez azt mutatja, hogy a mikro-cseppecske vagy nagyon kis nyálcseppeket a levegő hordozhat, és tárgyakhoz, például szellőzőnyílásokhoz tapadhat.
A tudósok jelenleg kifejezetten azt vizsgálják, hogy a páratartalom, a hőmérséklet és a napfény hogyan befolyásolhatja a vírus életben maradását a felületeken.
Robert Redfield, az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) igazgatója a múlt hónapban azt mondta, hogy ügynöksége tanulmányt folytat annak kiderítésére, meddig tarthat fenn a COVID-19. Pontosabban, hogy a vírus mennyi ideig képes túlélni a tárgyak felszínén.
Vörös és vizes szemek: a COVID-19 koronavírus ritkán ismert tünetei
Elmondása szerint a rézen és acélon ez a vírus körülbelül két óráig tart. Más felületeken, például kartonon vagy műanyagon ez viszonylag hosszú időt vesz igénybe. De nem tudták, mi az, hogy a levegőben lógnak.
Redfield hozzátette, hogy a tárgy felületével való érintkezésből származó fertőzés nagyobb potenciállal rendelkezik, mint cseppecske ami a levegőben van.
