A szívbetegség, mint például a szívinfarktus, az egyik olyan betegség, amely magas halálozási arányt okoz Indonéziában. A legtöbb esetben ez a betegség ateroszklerózissal kezdődik, amelyet nem észlelnek vagy nem kapnak megfelelő kezelést. Szóval, tudsz erről a betegségről? Gyerünk, tudjon meg többet a következő kezelés tüneteiről!
Az atherosclerosis meghatározása
Az érelmeszesedés olyan betegség, amely akkor fordul elő, amikor a plakk (zsírlerakódás) eltömíti az artériáit. A plakk zsírból, koleszterinből, kalciumból és más, a vérben található anyagokból képződik.
Az artériák olyan vérerek, amelyek oxigénben gazdag vért szállítanak a szívből a test más részeibe. Eközben a koszorúerek olyan artériák, amelyek a szív minden részébe vért szállítanak (oxigén- és tápanyagforrás a szív számára).
A plakk kialakulásával az artériák egyik típusa érintett. Idővel a plakk részben vagy teljesen blokkolhatja a véráramlást a szív, az izmok, a medence, a lábak, a karok vagy a vesék nagy és közepes méretű artériáin keresztül.
Ha ez a helyzet, ez a feltétel számos egyéb feltételt is kiválthat, nevezetesen:
- Szívkoszorúér-betegség (plakk a koszorúerekben vagy a szív minden részéhez vezető plakk).
- Angina (mellkasi fájdalom a szívizom csökkent véráramlása miatt).
- A nyaki artériák betegsége (plakk a nyaki artériákban, amelyek vérrel látják el az agyat).
- Perifériás artéria betegség ill perifériás artériás betegség (plakk a végtagok artériáiban, különösen a lábakon).
- Krónikus vesebetegség.
Mennyire gyakori ez az állapot?
Az érelmeszesedés meglehetősen gyakori probléma, és az öregedéssel jár. Az életkor előrehaladtával nő az érelmeszesedés kockázata.
A genetikai vagy életmódbeli tényezők miatt a véredényekben lepedék halmozódik fel, ahogy öregszik. Középkorú vagy idősebb korára elegendő lepedék halmozódott fel ahhoz, hogy jeleket vagy tüneteket okozzon.
Férfiaknál a kockázat 45 éves kor után nő. Eközben a nőknél a kockázat 55 éves kor után nő. Ez azonban leküzdhető a kockázati tényezők csökkentésével. További információért megbeszélheti orvosával.
Az érelmeszesedés jelei és tünetei
Az ateroszklerózis nem gyorsan, hanem fokozatosan jelentkezik. Az enyhe atherosclerosis azonban általában nem okoz tüneteket. Általánosságban elmondható, hogy az érelmeszesedés tünetei nem jelentkeznek, amíg az artériák el nem kezdenek szűkülni vagy elzáródnak.
Néha a vérrög teljesen elzárja a vér áramlását egy véredényben, vagy akár meg is szakad egy véredény, ami szívrohamot vagy szélütést vált ki.
Az alábbiak az érelmeszesedés tünetei az érintett artéria elhelyezkedése alapján, nevezetesen:
- Mellkasi fájdalom vagy nyomás a mellkasban (angina), ha a szív artériáiban jelentkezik.
- A kar vagy a láb zsibbadása, beszédzavar, az egyik szem látásvesztése vagy az arcizmok meglazulása, ha ez az agyba vezető artériákban jelentkezik.
- A láb fáj járás közben, és a vérnyomás leesik a lábban, ha a karok vagy lábak artériáiban fordul elő.
- Magas vérnyomás vagy veseelégtelenség, ha a vesékhez vezető artériákban fordul elő.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A korai diagnózis és kezelés megakadályozhatja az ateroszklerózis súlyosbodását, és megelőzheti a szívrohamot, a stroke-ot vagy más egészségügyi vészhelyzetet. Ezért soha nem árt azonnal orvoshoz fordulni ezzel az állapottal, hogy megelőzze ezt a súlyos állapotot.
Ha az érelmeszesedés ezen jelei vagy tünetei közül egyet vagy többet tapasztal, vagy bármilyen kérdése van ezzel az állapottal kapcsolatban, forduljon orvosához. Mindenki szervezete másképp reagál. Mindig jobb, ha megbeszéli orvosával, hogy mi a legjobb az Ön helyzetéhez.
Az érelmeszesedés okai
Az érelmeszesedés fokozatosan fejlődő betegség. Ez a betegség általában gyermekkorban kezd megjelenni. Bár ennek az állapotnak a pontos oka még mindig ismeretlen, az American Heart Association szerint sok tudós úgy véli, hogy az állapot akkor következik be, amikor az artériák legbelső bélése (az úgynevezett endotélium) megsérül.
Ezenkívül itt van néhány dolog, amely az érelmeszesedés oka lehet, nevezetesen:
- Magas koleszterin.
- Zsír.
- öregedés.
- Dohányzás és egyéb dohányforrások.
- Inzulinrezisztencia, elhízás vagy cukorbetegség.
- Betegség okozta gyulladás, például ízületi gyulladás, lupus vagy fertőzés, vagy ok nélküli gyulladás.
Az érelmeszesedés kockázati tényezői
Számos tényező növelheti az érelmeszesedés kockázatát. Néhány kockázatot megelőzhetsz, míg másokat nem. Az ateroszklerózis kockázati tényezői a következők:
- Családi egészségtörténet
- Magas vérnyomás
- Magas CRP szint
- Magas trigliceridszint
- Alvási apnoe
- Feszültség
- Túlzott alkoholfogyasztás
- Magas koleszterin
- Cukorbetegség
- Elhízottság
- Korai szívbetegségek a családban
- Mozgáshiány
- Egészségtelen táplálkozás
A kockázati tényezők nem feltétlenül jelentik azt, hogy Önnek ez az állapota. Ha azonban ezen kockázati tényezők közül egy vagy több fennáll, jobban oda kell figyelnie egészségi állapotára.
Az érelmeszesedés diagnosztizálása és kezelése
A megadott információ nem helyettesíti az orvosi tanácsot. MINDIG konzultáljon orvosával további információért.
Annak érdekében, hogy ezt az állapotot tapasztalja, fontos, hogy először ellenőrizze egészségügyi állapotát orvosával.
A fizikális vizsgálat során orvosa az artériák szűkületének, megnagyobbodásának vagy megkeményedésének jeleit találhatja, beleértve:
- Gyenge vagy gyenge pulzus azon a területen, ahol az artéria beszűkült.
- Csökkent vérnyomás az érintett lábban.
- Zúgó hang (bruit) az artériákban, amely sztetoszkóppal hallható.
A fizikális vizsgálat eredményétől függően az orvos javasolhat egy vagy több diagnosztikai vizsgálatot az alábbiak szerint.
1. Vérvizsgálat
A laboratóriumi vizsgálatok kimutathatják a koleszterin- és vércukorszintet, amely növelheti az érelmeszesedés kockázatát. Általában orvosa arra fogja kérni Önt, hogy a vérvizsgálat előtt 9-12 óráig koplaljon, és csak vizet igyon.
2. Doppler ultrahang
Orvosa ultrahangos készüléket (Doppler ultrahangot) használhat a vérnyomás mérésére a kar vagy a láb különböző pontjain. Az ezzel a készülékkel végzett mérések segíthetnek az orvosoknak az elzáródások, valamint az artériák véráramlási sebességének mérésében.
3. Boka-kar index
Ez a teszt kimutathatja, hogy van-e érelmeszesedése a láb és a láb artériáiban. Kezelőorvosa összehasonlíthatja a bokájában mért vérnyomást a karjában mért vérnyomással.
Ennek a vizsgálatnak a neve boka-kar index. Az abnormális eltérések perifériás érbetegségre utalhatnak, amely általában atherosclerosis következménye.
4. Elektrokardiogram (EKG)
Az EKG gyakran szívroham jelét mutathatja. Ha jelei és tünetei leggyakrabban edzés közben jelentkeznek, orvosa megkérheti Önt, hogy az EKG során sétáljon futópadon vagy kerékpározzon.
5. Futópad stresszteszt
A stresszteszt, más néven futópad stresszteszt, hasznos információk gyűjtésére arról, hogy a szíve milyen jól működik fizikai aktivitás közben. Mivel az edzés keményebbé és gyorsabbá teheti a szívpumpát, a futópadon végzett stresszteszt olyan szívproblémákat mutathat ki, amelyeket más módszerekkel nem lehetett volna kimutatni.
A stresszteszt általában futópadon való járásból vagy álló kerékpározásból áll, miközben figyelik a szívritmust, a vérnyomást és a légzést.
6. Szívkatéterezés és angiogram
Ez a teszt megmutathatja, hogy a koszorúerek beszűkültek vagy elzáródnak-e. A teszt elvégzése előtt általában folyékony festéket fecskendeznek be a szív artériáiba egy hosszú, vékony csövön (katéteren) keresztül.
Később a katétert egy artérián keresztül, általában a lábon keresztül vezetik be a szívben lévő artériába. Ahogy a festék kitölti az artériákat, az orvos vagy az orvosi csapat könnyebben láthatja, mert láthatóvá válik a röntgenfelvételen.
Így az orvos vagy az orvosi csapat könnyebben megtalálja az elzáródási területet az erekben.
7. Egyéb képalkotó vizsgálatok
Az orvosok használhatják ultrahang, számítógépes tomográfia (CT vizsgálat) ill mágneses rezonancia angiográfia (MRI) az artériák tanulmányozására. Ezek a vizsgálatok gyakran kimutathatják a nagy artériák megkeményedését és szűkületét, valamint aneurizmákat és kalcium-lerakódásokat az artériák falában.
Milyen kezelési lehetőségek vannak az atherosclerosis kezelésére?
Az érelmeszesedés kezelése magában foglalja a jelenlegi életmódbeli változtatásokat egy olyan életmód felé, amely korlátozza az elfogyasztott zsír és koleszterin mennyiségét. Ennek a kezelésnek a céljai:
- Csökkenti a vérrögképződés kockázatát.
- Megakadályozza az ateroszklerózissal összefüggő betegségeket.
- A kockázati tényezők csökkentése a plakk felhalmozódás lassítása vagy megállítása érdekében.
- A tünetek enyhítése.
Több edzésre van szüksége a szív és az érrendszer egészségének javításához. Az alábbiakban felsoroljuk az érelmeszesedés orvosi kezelését.
1. Kábítószer-használat
A gyógyszerek segíthetnek megelőzni az érelmeszesedés súlyosbodását. Ezek a gyógyszerek a következők:
- Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, beleértve a sztatinokat.
- Antitrombotikus és véralvadásgátló gyógyszerek, például az aszpirin, amelyek megakadályozzák a vérrögképződést és az artériák elzáródását.
- Bétablokkolók vagy kalciumcsatorna-blokkolók a vérnyomás csökkentésére.
- Diuretikumok a vérnyomás csökkentésére.
- Inhibitor angiotenzin konvertáló enzim (ACE), amely segít megelőzni az artériák beszűkülését.
2. Működés
Néha az orvosoknak műtétet kell végezniük, különösen akkor, ha az érelmeszesedés tünetei nagyon súlyosak. Ez az orvosi eljárás akkor is választható, ha izom- vagy bőrszövet fenyeget. Az ateroszklerózis kezelésére a következő műtétek lehetségesek:
- Bypass műtét, amelynek során a test egy másik részéből származó véredényt vagy szintetikus csövet használnak a vér eltömődésére az elzáródott vagy beszűkült artérián keresztül.
- Trombolitikus terápia, amely magában foglalja a vérrögök feloldását gyógyszerek befecskendezésével az érintett artériába.
- Angioplasztika, amely magában foglalja a katéter és a ballon használatát az artéria átmérőjének növelésére.
- Endarterectomia, amely magában foglalja a zsírlerakódások műtéti eltávolítását az artériákban.
- Atherectomia, amely magában foglalja a plakk eltávolítását az artériákban éles késhegyű katéter segítségével.
3. Sztentek vagy gyűrűk felszerelése
Ebben az eljárásban az orvos stentet vagy gyűrűt helyez el, amely egy kis huzalhenger az angioplasztikai folyamatban.
Az angioplasztika során orvosa először katétert helyez be a lábában vagy a karjában lévő artériába. Az orvos vagy az orvosi csapat ezután áthelyezi a katétert az érintett területre, általában a koszorúérre.
A közvetlen röntgenképernyőn látható festék befecskendezésével az orvosok ellenőrizhetik az eltömődéseket. Ezután az orvos a katéter hegyén lévő kis eszköz segítségével kinyitja az elzáródást.
A folyamat során a katéter végén lévő ballont felfújják az elzáródáson belül, hogy kinyissa azt. Ebben a folyamatban gyűrűket lehet helyezni és szándékosan a vénában hagyni.
Az érelmeszesedés otthoni kezelése
A Mayo Clinic szerint a következő életmódbeli változások segíthetnek csökkenteni az érelmeszesedés kockázatát:
- Egyél egészséges étrendet, amely alacsony telített zsír- és koleszterintartalmú
- Kerülje a zsíros ételeket
- Hetente kétszer vegyen fel halat az étrendjébe
- Gyakoroljon napi 30-60 percet, heti hat napon
- Ha Ön dohányos, hagyja abba a dohányzást
- Fogyjon, ha túlsúlyos vagy elhízott
- A stressz leküzdése
- Az érelmeszesedéssel kapcsolatos állapotok, például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség kezelése
