Táplálás

7 fehérjetípus a szervezetben és funkcióik, amelyeket tudnia kell

A fehérjék olyan összetett molekulák, amelyek segítik a szervezetet funkcióinak optimális ellátásában. A fehérje többféle ételben is megtalálható, például marhahúsban, csirkehúsban, babban, tojásban, halban és garnélarákban. Nos, a fehérje a szervezetben először a legkisebb szerkezetére, nevezetesen aminosavakra bomlik le, majd felszívódik a szervezetben. A szervezetben lévő fehérjék mindegyik típusa bizonyos funkciókat lát el, tudod. Tudod már, milyen típusú fehérjék vannak a szervezetben? Tekintse meg az alábbi értékeléseket.

1. Fehérje hormon

A fehérjék egyik típusa az alapvető kémiai alkotó hormonok. Ez a hormon kémiai hírvivőként működik, amely üzeneteket szállít a véráramon keresztül. Ezen hormonok mindegyike a szervezet egy meghatározott sejtjét érinti, amelyet célsejtnek neveznek.

Például egy hasnyálmirigy nevű szerv termeli az inzulin hormont. Ez az inzulin hormon a vércukorszint hatására (pl. étkezés után) termelődik. Az inzulin hormont a hasnyálmirigy választja ki, hogy megkösse a vérben lévő cukrot a célsejtekhez. Hogy a vér ne halmozódjon fel cukrot.

2. Enzimfehérjék

Más típusú fehérjék a szervezetben képző enzimként szolgálnak. Az enzimek támogatják a szervezetben zajló kémiai reakciókat.

Például a szervezetben minden tápanyagforrást, a szénhidrátoktól, fehérjéktől és zsíroktól kezdve, egyszerűbb formákká kell alakítani, hogy felszívódjanak. Nos, ennek megváltoztatásához néhány bonyolult kémiai reakcióra volt szükség a szervezetben. A kémiai reakció zökkenőmentesen megy végbe, ha enzimek vannak a szervezetben.

3. Strukturális fehérjék

A fehérje legnagyobb típusa egy szerkezeti fehérje. A strukturális fehérjék fontos összetevőkként szolgálnak, amelyek sejtszintről építik fel a test felépítését.

A szerkezeti fehérjék leggyakoribb példái a kollagén és a keratin. A keratin egy olyan fehérjefajta, amely erős és rostos, így képes kialakítani a bőr, a köröm, a haj és a fogak szerkezetét. Eközben a strukturális fehérje kollagén formájában az inak, a csontok, az izmok, a porcok és a bőr építőköveként működik.

4. Antitest fehérje

A védekező fehérjék olyan fehérjék, amelyek megvédik a szervezetet a szervezetbe jutó idegen anyagoktól vagy idegen organizmusoktól. A fehérje antitestképző komponensként működik a szervezetben.

A fehérjeszükséglet kielégítésével az antitestek képződése is optimálisabb és védőbb lesz. Így a szervezet megvédheti magát a betegségektől.

5. Szállítófehérjék

A szervezetben lévő fehérje a molekulák és tápanyagok bevezetéseként is funkcionál a szervezetben, ki és a sejtekbe. Ilyen például a hemoglobin. A hemoglobin egy fehérje, amely vörösvérsejteket alkot.

A hemoglobin megköti az oxigént, és eljuttatja azt a tüdőből az oxigént igénylő szövetekhez. A transzportfehérjék másik példája a szérumalbumin, amely a zsír véráramba juttatásáért felelős.

6. Megkötő fehérje

A megkötő fehérjék feladata tápanyagok és molekulák megkötése a későbbi felhasználáshoz. Ilyen például a vas kötőanyag. A szervezet a vasat a ferritinnel együtt tárolja. A ferritin egy fehérje, amely megköti a vasat. Amikor később ismét vasra lesz szükség a vörösvérsejtek képzéséhez, a ferritinben lévő vas felszabadul.

7. Hajtsd a fehérjét

A propulziós fehérjék szabályozzák azt az erőt és sebességet, amellyel a szív mozog, valamint az izmokat, amikor összehúzódnak. Amikor a test mozog, izomösszehúzódás következik be, amikor ez az összehúzódás a hajtófehérje szerepére van szükség.

Például, ha behajlítja a lábát, az izomrostok mozgását vonja maga után. Amikor ezek az izomrostok elmozdulnak, kémiai reakciók lépnek fel, amelyek nagyon gyorsan futnak le.

A szervezet az ATP-t vagy a kémiai energia egy formáját a szervezetben felhasználttá alakítja mechanikai változások előidézésére. A kémiai energia mechanikai változásokká történő átalakításának folyamata magában foglalja a hajtófehérjéket, nevezetesen az aktint és a miozint az izomrostokban. A mechanikai változás a lábak helyzete, amely végül átváltozik hajlítássá, amely korábban egyenes volt.