A szürkehályog az egyik leggyakoribb degeneratív (életkor miatti) szembetegség. Körülbelül 60 éves korban a szürkehályog általában az öregedési folyamat következtében természetes úton kezd kialakulni. Tudtad azonban, hogy a szürkehályogot más dolgok is okozhatják? Bizonyos okok miatt kialakuló szürkehályog akár gyermekeket is megtámadhat. További részletek, nézzük meg a szürkehályog öt okát a következő szemekben.
Hogyan alakul ki a szürkehályog?
A szürkehályog a szemlencsében jelenik meg, egy átlátszó, kristályos szerkezet, amely közvetlenül a pupilla mögött helyezkedik el. A szemnek ez a része úgy működik, mint egy kameralencse, mivel a fényt a szem hátsó részén található retinára fókuszálja, ahol a kép rögzítésre kerül. A lencse a szem fókuszát is beállítja, ami lehetővé teszi, hogy tisztán lássuk a dolgokat közelről és távolról egyaránt.
A lencsék vízből és fehérjéből készülnek. Ezek a fehérjék úgy vannak elrendezve, hogy a szemlencsét élénk színűvé teszik, hogy átengedjék a fényt.
Egyes fehérjék azonban összetapadhatnak, és elkezdhetnek felhős felhőt képezni, amely befedi a lencsét. Ez megakadályozza a fény bejutását a szembe, és csökkenti a látott kép élességét.
Idővel a fehérjeköd kitágulhat, és lefedheti a lencse nagy részét, ami zavaros vagy homályos látást biztosít. Ezt szürkehályognak nevezik. A szürkehályog kialakulásának oka általában az életkor.
A szürkehályog kialakulása általában évekig tart. Előfordulhat, hogy eleinte nem érez semmilyen tünetet. Csak amikor az állapot rosszabbodik, akkor kezdi el érezni a szürkehályog tüneteit, mint például:
- Csökkent látás éjszaka
- Homályos látás, ha a körülötted lévő fény túl erős
- A látható színek halványabbnak tűnnek a szokásosnál
- Fényes fehér fénykörök (halo) jelennek meg a szemében
- Nem bírja a csillogást
- Látása sárgás vagy barna színűvé válik
Mi okozza a szürkehályogot?
Sok esetben a szürkehályog oka az öregedési folyamat. Ez az állapot 40-50 éves korban kezdődhet, és 60 éves kor körül súlyosbodhat.
Valójában azonban a szürkehályog fiatal korban, 30 év körül is előfordulhat. A fiatalkori szürkehályog jelenségét szürkehályognak is nevezik korai megjelenésű szürkehályog.
Vagyis vannak más okok is, amelyek szürkehályogot okozhatnak. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan állapotot, amely szürkehályogot okoz:
1. Cukorbetegség
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek nagyon óvatosnak kell lenniük a vércukorszint szabályozásában. Az ellenőrizetlen magas vércukorszint különféle szövődményekhez vezethet, beleértve a szem szürkehályogját.
Az American Optometric Association idézete szerint a cukorbetegeknél nagyobb a szürkehályog kockázata, mint általában.
Az ellenőrizetlen magas vércukorszint oxidatív stresszt (sok szabad gyököt) okozhat a szervezetben, beleértve a szemet is. Ez károsíthatja a szemlencsét, ami szürkehályoghoz vezethet.
Nem csak, hogy a szemlencsében egy enzim is található, amely a cukrot szorbitollá alakítja. A felhalmozódó szorbit fehérjeváltozásokat okozhat, így a lencse zavarossá válik és szürkehályog jelenik meg.
2. Trauma
A szürkehályog másik oka a fizikai trauma. Maga a trauma akkor fordulhat elő, ha ütés, szúrás vagy túlzott nyomás következtében sérülést szenved a fej és a szem területén.
Ütésből, szúrásból vagy nyomásból származó szemsérülés károsíthatja a szem belsejében lévő lencseszövetet. Ez a károsodás növelheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát.
3. Veleszületett (veleszületett szürkehályog)
Ahogy a név is sugallja, a veleszületett szürkehályog olyan szürkehályog, amely születéstől fogva jelenik meg. A szürkehályog azonban gyermekeknél gyermekkorban vagy serdülőkorban is kialakulhat. Ezt úgy nevezik gyermekkori szürkehályog .
A veleszületett szürkehályog genetikai rendellenességek vagy terhesség alatti fertőző betegségek miatt fordulhat elő. A magzati szemlencsét érintő fertőzések többféle típusát is feljegyezték, beleértve a rubeola vírust, a toxoplazma parazitát, a citomegalovírust, a bárányhimlőt okozó varicella-zoster vírust és a herpes simplex vírust.
4. Galaktozémia
A galaktoszémia egy örökletes betegség, amely miatt a baba szervezete nem tudja átalakítani a galaktózt, a szénhidrátok különleges vegyületét glükózzá. Ennek eredményeként a galaktóz felhalmozódik a vérben.
A galaktóz galaktitollá alakul, ahol mindkettő felhalmozódik a szemlencsében. A kettő felhalmozódása vizet von be a szemlencsébe. Ha nem kezelik azonnal, a szemlencse zavarossá válik, és szürkehályogot okozhat.
A galaktosémiában szenvedő csecsemők körülbelül 75 százalékánál mindkét szemében szürkehályog alakul ki, még a születéstől számított első hetekben is.
5. Toxocariasis
A toxocariasis a Toxocara típusú orsóféreg fertőzés, amely állatokról emberre terjed. Ezek a kerekférgek általában macskákból vagy kutyákból származnak. Bár ritka, a toxocariasis azért is előfordulhat, mert rosszul főtt állati húst, különösen bárány- vagy nyúlhúst eszik.
Ezek a veszélyes férgek mozoghatnak és tojásokat rakhatnak az emberi testre. Ezt követően ezek a férgek átterjednek az emberi test különböző szerveire, beleértve a szemet is, és szürkehályogot okoznak.
A megfelelő szürkehályog-kezelés meghatározásához ismernie kell a fentiekben a szürkehályog okait. Az októl függően lépéseket is tehet a szürkehályog megelőzésére.
