Az agynak számtalan fontos szerepe van az emberi testben. Mint központi idegrendszer, az agy irányít mindent, ami a testben történik, legyen szó gondolatokról, emlékekről, beszédről, érzésekről, látásról, hallásról, mozgásról vagy a szervek működéséről. Ezeket a funkciókat azonban nem egy rész futtatja egyedül. Az agynak számos része felelős a különböző testi funkciók végrehajtásáért, és ezek egyike az agykéreg.
Mi az agykéreg?
Agykéreg ill agykérget egy vékony réteg (kb. 1-5 mm), amely a nagyagy vagy nagyagy egy részét fedi. Ez a réteg nagy felülettel rendelkezik. Ezért az agykéreg az agy súlyának csaknem felét nyomja.
Ennek a felületi rétegnek azonban körülbelül kétharmada meg van hajtva, ami aztán hornyokat képez. Ezeket a redőket gyrinek nevezik. Ezek ráncos kiemelkedések, amelyek az agy felszínére jellemzőek. Ezek között a gyri-k között van egy rés, nevezetesen sulci.
Agykéreg vagy más néven szürkeállomány (szürkeügy) agy. Ennek az az oka, hogy az agykéreg sötétebb színű, mint a belső része. Az agy belseje világosabb színű, ezért fehér anyagnak nevezik.fehér anyag).
A Johns Hopkins Medicine-től indulva ez a szürkeállomány idegsejttestekből, nevezetesen a szómából áll. Míg a fehérállomány nagy része axonokból áll, amelyek hosszú rudak, amelyek összekötik az idegsejteket. Ez a szürkeállomány az információ feldolgozásáért és értelmezéséért felelős, míg a fehérállomány továbbítja ezt az információt az idegrendszer más részeihez.
Az agy anatómiája és az agykéreg elhelyezkedése (forrás: days-eye) Mi a funkciója az agykéregnek?
Az öt érzékszervből származó szenzoros információ feldolgozásának nagy része az agykéregben történik. Az agynak ez a része a legfejlettebb az emberi agy összes része közül, és felelős a test számos képességéért.
Ide tartozik a gondolkodás, a megértés, a beszéd, a nyelv létrehozása és megértése, a memória, a figyelem/éberség, a gondoskodás, a tudatosság, a szervezés és a tervezés, a problémamegoldás, a szociális készségek, a fejlett motoros funkciók, a döntéshozatalig.
Idővel ez az agykéreg zsugorodó folyamaton megy keresztül. Ez a folyamat azért következik be, mert az agy idővel továbbra is összegyűjti és tárolja az összes információt.
Minél több a ránc, annál nagyobb az agykéreg felülete. Ez növeli a szürkeállomány mennyiségét és a feldolgozható információ mennyiségét is. Ezért minél több a ránc, annál magasabb szintű tudása van. Ez összefügg az ember intelligencia szintjével (IQ).
Az agykéreg minden része más funkciót lát el
Az agykéreg két agyféltekére (féltekére) oszlik, nevezetesen a bal és a jobb agyféltekére. Ezt a két féltekét az alatta lévő corpus callosum köti össze.
Mindegyik félteke négy lebenyre oszlik, amelyek mindegyikének sajátos funkciója van. Ezek a lebenyek közé tartozik a homloklebeny, a fali lebeny, a halántéklebeny és a nyakszirti lebeny. Íme a teljes értékelés:
az agykéreg részei homloklebeny
A homloklebeny (a fenti képen kék) a legnagyobb a lebenyek közül. Az agy elülső részén vagy közvetlenül a homlok mögött található.
Ezek a lebenyek részt vesznek az ember személyiségjellemzőinek kialakításában. Ezenkívül ez a lebeny felelős a mozgás, az ítélkezés, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a spontaneitás és a tervezés (impulzuskontroll), valamint az emberi memória szabályozásáért is.
Nem csak ez, a homloklebenynek van egy területe, nevezetesen Broca. Ez a terület lehetővé teszi a személy számára, hogy megértse a nyelvet és szerepet játsszon a beszédben.
A jobb homloklebeny szabályozza a test bal oldalának tevékenységét. Ezzel szemben a bal frontális lebeny szabályozza a test jobb oldalának tevékenységét.
parietális lebeny
A parietális lebeny (a képen sárga) az agy közepén vagy a homloklebeny mögött található. Ez az érzékszervi információk, például az ízlelés, a hőmérséklet, a szaglás, a hallás, a látás és a tapintás feldolgozásának elsődleges helye.
Ezen túlmenően ez az agykéreg térbeli érvelésként (tér és dimenzió) és iránynavigátorként funkcionál, amely magában foglalja a térképek olvasását és megértését, megakadályozza, hogy valaki beleütközik egy tárgyba, és koordinálja a végtagokat vizuális stimuláció nélkül.
A parietális lebeny belsejében található Wernicke területe, amely segít az agynak a beszélt nyelv megértésében. Ennek a területnek a sérülése Wernicke afáziáját okozhatja.
nyakszirti lebeny
Az occipitalis lebeny (a képen rózsaszín) a fali lebeny alatt található legkisebb lebeny. Ezeknek a lebenyeknek az a szerepe, hogy segítsenek megérteni, mit lát a szem.
Az occipitalis lebeny nagyon gyorsan dolgozik a szem által küldött információk feldolgozásában, például megérti a könyvben szereplő szöveget vagy a transzparenseken lévő képeket. Ha a nyakszirti lebeny sérült vagy megsérül, nem tudja megfelelően feldolgozni a vizuális jeleket, ami látászavarokhoz vezethet.
halántéklebeny
A halántéklebenyek (a képen zöldek) a frontális és a parietális lebeny alatt helyezkednek el. Az agykéreg ezen funkciója összefügg a hallással és a nyelvi képességekkel.
Ez a lebeny hang- és beszédjeleket fogad a füledből, hogy azokat feldolgozzák és jelentéssé értelmezzék. Más szóval, nem tudnád megérteni valakinek a beszédét, ha nem lenne a halántéklebeny.
A halántéklebeny nem csak ezen kívül segít felismerni és megkülönböztetni mindenféle hangot és hangmagasságot. Például a halántéklebeny szerepe miatt megkülönböztetheti a baba nevetésének és sírásának hangját.
Ezenkívül a temporális lebeny részt vesz a rövid távú memóriában, a tanulásban és az érzelmekben is. Ennek oka a hippocampus szerepe, amely a mediális halántéklebenyben található, amely az agy középpontjához közelebb eső halántéklebeny.
