A vérszegénység olyan vérbetegség, amely fáradtságot, szédülést és sápadtságot okoz. Sajnos a vérszegénység tüneteit gyakran félreértik egy másik betegség jeleként, ezért sokan rájönnek, hogy ez van. Valójában a vérszegénység nem megfelelően végzett diagnózisa és kezelése súlyosabb szövődményekhez vezethet a vérszegénység miatt. Tehát mi okozza a vérszegénységet, és mik a kockázati tényezők?
Mi okoz vérszegénységet?
Az okok és kockázati tényezők ismerete segíthet megelőzni a vérszegénységet. A vérszegénység fő oka, hogy a szervezet nem tud megfelelő mennyiségű egészséges vörösvérsejtet termelni.
Maga a vörösvértest-termelés folyamata számos testszerv egyidejű munkáját érinti. Ennek a munkának a nagy része azonban a csontvelőben zajlik. Ezt a folyamatot az eritropoetin (EPO) hormon is szabályozza, amely a vesékben termelődik. Ez a hormon jelet küld a csontvelőnek, hogy több vörösvértestet termeljen.
A fiatal vörösvérsejtek általában 90-120 napig képesek túlélni. Ezt követően a szervezet anyagcseréje természetes módon elpusztítja a régi és sérült vérsejteket, és újakkal helyettesíti őket. A vérszegénység azonban megakadályozza, hogy a szervezet megfelelően menjen keresztül ezen a folyamaton.
Számos dolog okozhat vérszegénységet, nevezetesen:
- A szervezet képes vörösvérsejteket termelni, de azok károsodtak (rendellenes formájú vérlemezkék), és nem működnek megfelelően.
- A szervezet túl gyorsan pusztítja el a vörösvértesteket.
- Olyan erősen vérzik, hogy sok vörösvérsejtet veszít.
A legtöbb esetben a vérszegénységre utaló vörösvértest-hiány oka a hemoglobin hiánya a vérben. A hemoglobin egy speciális fehérje, amely megköti az oxigént és az esszenciális tápanyagokat a vörösvértestekhez, majd azokat az egész szervezetben keringeti. Ez a fehérje a vér vörös színét is biztosítja.
//wp.hellohealth.com/healthy-living/healthy-tips/erythrocytes-are-red-blood-cells/
Milyen tényezők veszélyeztetik a vérszegénység kialakulását?
A vérszegénység nagyon gyakori egészségügyi probléma. Ez az állapot, más néven vérszegénység, legalább több mint 1,6 milliárd embernél fordul elő a világon. A nőknél, mind a tinédzsereknél, mind a felnőtteknél, valamint bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknél nagyobb a kockázata ennek az állapotnak a kialakulásának.
A vérszegénység fő oka a vörösvértestek hiánya. Számos dolog okoz vérszegénységet, amint azt a Mayo Clinic idézi, nevezetesen:
1. A tápanyagbevitel hiánya
A vérszegénység leggyakoribb kockázati tényezője az alultápláltság. Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsék a szervezetet a vörösvértestek termelésében, mint például a vas, a folsav (B9-vitamin) és a B12-vitamin.
A vasban gazdag élelmiszerek megfelelő bevitele fontos, hogy a szervezet képes legyen hemoglobint termelni. Elegendő vas hiányában a vashiányos vérszegénység tünetei jelentkezhetnek. Eközben a B-vitamin bevitel hiánya folsav- és B12-hiányos vérszegénység tüneteit válthatja ki.
A folsav (B9) és a B12-vitamin egyaránt fontosak az oxigént tartalmazó vörösvértestek képződésének folyamatában. Mindkettő fontos a vörösvértestek zökkenőmentes szállításának biztosításához is, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítsanak a szervezetben.
Ha a vörösvértestek száma alacsony, a szervezet szövetei és szervei nem tudnak megfelelően működni. Ennek eredményeként a vérsejtek által a szervezetben szállított oxigén túl kevéssé válik. Ön is szédül, gyengének érzi magát és sápadt.
2. Emésztési zavarok
Az emésztési folyamatot és a tápanyagok felszívódását befolyásoló rendellenesség vagy betegség a vérszegénység egyik oka lehet, mint például a cöliákia. Ez a betegség károsítja a vékonybelet, amely a táplálékból felszívja a tápanyagokat, és elosztja a szervezetben.
Ez a vékonybél károsodása minden bizonnyal befolyásolja a vas, a folsav és a B12-vitamin felszívódását, ami segíti a vörösvértestek képződését.
3. Nem
A nők hemoglobin- és hematokrit szintje alacsonyabb, mint a férfiaké. Egészséges férfiakban a normál hemoglobinszint körülbelül 14-18 g/dl, a hematokrit pedig 38,5-50 százalék.
Eközben egészséges nőknél a normál hemoglobinszint 12-16 g/dl, a hematokrit pedig 34,9-44,5 százalék körül lehet. Ez a különbség a nőket hajlamosabbá teszi a vérszegénységre, mint a férfiakat.
Ráadásul a nők vasszükséglete nagyobb, mint a férfiaké. A nőknek nagyobb vasbevitelre van szükségük, mint a férfiaknak. A Táplálkozási Megfelelési arány (RDA) táblázata szerint a 13-29 éves serdülő lányok vasszükséglete 26 mg, ez az érték jóval magasabb, mint az ő korú fiúké.
A serdülőkorban lévő tinédzser lányoknak is több vasra van szükségük, mint a serdülő fiúknak. Ha nem elég, ezek az állapotok veszélyeztetik a nőket a vashiányban, ami vérszegénységgé alakulhat ki.
4. Erős menstruáció
Az erős menstruáció vagy a menorrhagia vérszegénység oka lehet serdülő lányoknál és felnőtteknél.
A nőknél a vasbevitel nem csak a növekedés támogatására szolgál, hanem a menstruáció miatt elvesztett vas pótlására is szolgál minden hónapban.
Ha a menstruációja hosszabb ideig tart, és a kilépő vér is több a szokásosnál, fennáll a vérhiány kockázata. Ennek az az oka, hogy az elpazarolt vér mennyisége általában meghaladja a termelt vér mennyiségét.
Ez az állapot a vérszegénység jeleit és tüneteit okozza, beleértve a sápadt bőrt és a fáradtságot.
5. Terhesség
A terhesség kockázati tényezője is lehet annak, hogy vérszegénységet diagnosztizálnak. A terhesség alatt az anya szervezete automatikusan több vérsejtet termel, hogy támogassa a baba növekedését.
Ha a terhes nők nem tudják bevenni a vasban, folsavban vagy más tápanyagokban gazdag ételeket, a szervezet kevesebb vörösvérsejtet termel, mint kellene. Ez a terhes nők vérszegénységének fő oka.
A szülés és a gyermekágyi folyamat során a nők is sok vért veszítenek, így érzékenyebbek a vérszegénységre, mint a férfiak. Minél gyakrabban esik teherbe és szül, annál valószínűbb, hogy egy nőnél krónikus vérszegénység alakul ki.
6. Krónikus betegség
A krónikus betegség a vérszegénység kockázati tényezője lehet. A krónikus betegség olyan változásokat idézhet elő a szervezet rendszerében, amelyek egészséges vörösvértesteket termelnek.
Ez az állapot a vörösvértestek képződését gátolja, a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el, vagy teljesen meghibásodnak.
Néhány krónikus betegség, amely vérszegénységet okozhat:
- Vesebetegség
- Krónikus fertőzés és gyulladás
- Rák
7. Trauma (seb) vagy műtét után
Balesetek, traumák vagy műtétek egyes embereknél vérszegénységet okozhatnak. Trauma vagy műtét esetén a szervezet sok vért veszíthet. Ennek eredményeként a szervezetben lévő vér- és vasraktárak elvesznek. Vashiányos vérszegénység is kialakulhat (vashiány miatt).
8. Családtörténet
Ha egy családtag vérszegénységben szenved, az növeli a kialakulásának kockázatát is. A vérszegénység egyik fajtája, amely hajlamos a családfán való átörökítésre, a sarlósejtes vérszegénység.
A sarlósejtes vérszegénység oka a hemoglobin szerkezetének megváltozása a vérben. Ezáltal a vörösvérsejtek gyorsabban pusztulnak el. Ez csak azért történhet meg, mert genetikailag öröklődik.
Ha aggódik egészségi állapota miatt, kérjük, ellenőrizze a tüneteit itt.
