Egészség

4 érdekes tény, amit tudnod kell az IQ-tesztekről •

Gondolkozott már azon, hogy mi az IQ-pontszáma? Az IQ-teszt eredményének biztos tudásához természetesen nem csupán egy ingyenes teszt elvégzése az interneten. Az ilyen típusú tesztek nem adnak valós képet valódi képességeiről. Regisztrálnia kell egy hivatalos pszichológiai intézmény/szervezet által biztosított hivatalos IQ teszt elvégzéséhez.

Mielőtt rászánná magát a válaszlap kitöltésére, tudnod kell néhány dolgot az IQ tesztről.

Érdekes tények az IQ-tesztekről, amelyeket tudnia kell

1. Az IQ-teszt nem arra való, hogy bebizonyítsa, okos-e vagy sem

Az IQ-teszt egy személy tanulmányi teljesítményének pontos és megbízható mérése.

Az eredmény egy szám, amelyet azután kapunk, hogy megmérjük, milyen messze vannak az Ön értelmi képességei és kognitív készségei négy intelligenciaterületen: verbális megértés, észlelési érvelés (vizuális-térbeli és auditív), munkamemória (beleértve a rövid távú memóriát is) és az információfeldolgozás sebessége. vagy kérdéseket.

Minden bizonnyal több száz szellemi képességgel rendelkezik a fenti négy területen kívül, de ez a négy dolog pontosan mérhető, és köztudott, hogy szorosan összefügg más képességekkel.

Minél magasabb pontszámot ér el valamelyik mért képességben, annál jobb lesz a teljesítménye a mentális képességek egyéb, nem mérhető aspektusaiban.

Egy jó IQ-tesztnek lehetővé kell tennie a résztvevők számára, hogy új információkat tanuljanak meg.

2. Az IQ-pontszámok nem azt tükrözik, hogy ki is vagy valójában

Vannak olyan emberek, akiknek magas az IQ-ja, mint például Einstein (190), Stephen Hawking (160), Christopher Hirata és Terence Tao, akiknek IQ-értéke 225. A magas IQ-pontszám azonban nem garancia arra, hogy valaki okosabbak, boldogabbak, józanabbak és boldogabbak.

Oda-vissza. Az alacsony IQ-pontszám nem jelenti azt, hogy az illető értelmi fogyatékos, mentálisan sérült, vagy anyagilag nem lesz sikeres az életben. Vannak olyan egyének is, akik elméletileg az intelligens emberek csoportjába tartoznak, de "normális" intelligenciával rendelkeznek.

Meg kell jegyezni, hogy szinte minden napi feladat csak az 50-es vagy valamivel magasabb IQ-értékkel rendelkező agy képességét igényli. Bár az 50-es érték elméletben azt jelzi, hogy az egyén speciális szükségletű (akadémiai) besorolású, a valóságban még az 50-75 közötti IQ-értékkel rendelkezők is megszerezhetik a vezetési képességet.

Az „alacsony IQ-val rendelkező átlagember: a foglalkozások csaknem 71%-ában sikeresnek bizonyult, normális vagy magasabb IQ-val rendelkező utódai születhetnek, és általában sikeres életet tud élni.

Másrészt vannak nagyon intelligens egyének is, akik nem képesek olyan egyszerű feladatokat elvégezni, amelyek pozitív hatással lehetnek másokra.

3. Minél magasabb az IQ pontszám, annál nagyobb a mentális zavarok kockázata

Néztél már filmet Egy csodálatos elme Russell Crowe főszereplésével? Ez a film egy életrajz, amely John Nash, a híres matematikus és közgazdasági Nobel-díjas skizofréniában szenvedő életét meséli el.

David Foster Wallace, a világhírű író szintén több mint 20 évig küzdött depresszióval, mielőtt 2008-ban öngyilkos lett. A magas IQ-érték és a mentális betegségek kockázata közötti kapcsolat olyan neveket is tartalmaz, mint Abraham Lincoln, Isaac Newton és Ernest Hemingway.

Senki sem tudja biztosan, mi okozza a mentális zavarok fokozott kockázatát a magas IQ-val rendelkező egyéneknél. Egy tanulmány azonban megtalálta az NCS-1 gént, amely a szervezetben a kalciumkötő fehérjék kódolásáért felelős. Ez a gén felelős az agy idegei közötti kapcsolatok aktivitásának és erősségének fenntartásáért is.

A tanulmány kimutatta, hogy az NCS-1 receptorok számának növekedése összefüggésbe hozható a skizofrénia és a bipoláris zavar kockázatával. Ez a megállapítás azt jelentheti, hogy minél erősebbek az idegek közötti kapcsolatok az agyban, annál okosabb az ember, ami egyben nagyobb eséllyel alakul ki mentális betegség.

Egy másik, 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik a legjobban teljesítettek a matematikai teszteken, nagyobb valószínűséggel szenvedtek bipoláris zavarban.

4. Az IQ-teszt eredményei felfelé és lefelé is emelkedhetnek

Az IQ-teszt eredményei nagy valószínűséggel változnak az első alkalommal, amikor gyermekként részt vett a teszten. Ennek az az oka, hogy az ember intelligenciáját nem csak az iskolai tanulmányi történelem befolyásolja, hanem az élettapasztalat és a társadalomban való szocializáció is.

Az IQ-pontszámok emelkedése és csökkenése az életkorral kapcsolatos agyi változásokkal is összefügg. Ezt a Psychology Today oldalról vett kutatás bizonyítja. Ez a tanulmány 7 éves korú gyerekekkel végzett kísérletet, ezeknek a gyerekeknek magas az IQ-ja (több mint 120). A teszt idején a gyerekeknél kisebb volt a kérgi agy vastagsága.

A tesztek elvégzése után az is kiderült, hogy a magas IQ-val rendelkező gyerekek agykérgi agya gyorsan megvastagodik. Kortikális vastagságuk meghaladja a 12 éves gyerekekét, de fokozatosan csökken az eredeti vastagságra

A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi intelligencia nem mérhető csak magas IQ-teszttel. Ezt azonban az élet gazdagabb tapasztalataiból nyert kérgi vastagságból is látni kell.

Aztán Richard Nisbett, a Michigani Egyetem pszichológia oktatója szerint az IQ bármikor megváltozhat. A modern társadalomban az agy képessége is növekszik, így nagyon valószínű, hogy az IQ pontszám 3 ponttal növekszik 10 évente.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found