Amikor lélegzik, a külső levegő a szájon vagy az orron keresztül jut be, majd a torkon keresztül a tüdőbe áramlik. A légcső végén, amely a torkot és a tüdőt összekötő cső, két elágazó csatorna található, amelyeket jobb és bal hörgőknek neveznek. Tudja, mi a hörgők funkciója?
A hörgők fontos szerepet játszanak a légzőrendszerben és a szervezet védekezésében. A hörgők működésének zavara esetén akut vagy krónikus légúti megbetegedések jelentkezhetnek.
A bronchiális anatómia megértése
A hörgők elágazó légutak a légcsőtől a tüdőtől jobbra és balra.
Mind a jobb, mind a bal hörgő porcokból és simaizmokból áll, amelyeket nyálkahártya vagy nyálkahártya borít.
A légcsőből a hörgők a tüdő felső, középső és alsó részébe ágaznak, hogy kialakítsák a hörgőfa szerkezetét (3.tracheobronchiális fa).
A hörgőknek ez az elágazása a szűkebb légutak, nevezetesen a hörgők sok elágazásához vezet.
A hörgők közelebb vezetnek a tüdő szöveteihez, és az alveolusokban (légzsákokban) végződnek, ahol az oxigén és a szén-dioxid kicserélődik.
A porcszerkezet megerősíti a hörgők elágazó szerkezetét a légcsőtől a hörgőig, így megakadályozza, hogy ezek a légutak összeesjenek a légzés során.
a könyvön Anatómia, mellkas, hörgők Elmagyarázták, hogy minél inkább elágazáshoz vezetnek a hörgők, annál kisebb lesz a porcszerkezet.
Ezzel szemben a simaizmok száma a hörgők végéig nő. Ez támogatja a hörgők és hörgőcsövek működését a légzési folyamatban.
A hörgők és hörgők funkciója a légzésben
A hörgők és a hörgők a légutak részei, amelyek fontos szerepet töltenek be az áramló levegőben, mind a tüdőbe vezetve, mind a tüdőből kifelé.
Az alábbiakban részletesebben ismertetjük a hörgők és hörgőcsövek működését az emberi légzőrendszerben.
1. Összeköti a felső légutakat a tüdővel
A hörgők a légcsövet és a tüdőt összekötő csövek.
Ebben az esetben a hörgők feladata, hogy levegőt szállítsanak a felső légutakból a tüdőbe, miközben eltávolítják azt a tüdőből.
A hörgők oxigéndús levegőt szállítanak az alveoláris légzsákokba.
Ezenkívül az alveolusokban levegőcsere zajlik a testben keringetendő oxigén és a tüdőből eltávolítandó szén-dioxid között.
A légcsere folyamatának befejezése után a hörgők ismét kiszorítják a szén-dioxidot tartalmazó levegőt a tüdőből.
2. Biztosítsa a szervezet oxigénellátását
A légcsere folyamata során a hörgőknek a tüdőbe jutó oxigén mennyiségét, valamint a felszabaduló szén-dioxid mennyiségét is szabályozzák.
A hörgők szerkezetének nagy részét alkotó simaizom összehúzza és kiszélesíti a légutakat.
Így a tüdő megfelelő mennyiségű oxigént juttathat a vérbe.
Ezeknek a hörgőknek a funkciója határozza meg, hogy az oxigénben gazdag levegő valóban optimálisan áramlott-e be a szervezetbe.
3. Idegen részecskék tüdőbe jutásának megakadályozása
A légcsere útjának simításán túl a hörgők a tüdőbe áramló levegő minőségének megőrzésében is szerepet játszanak.
A hörgők körüli nyálkahártyák kiszűrhetik a szennyezett részecskéket, és eltávolíthatják a fertőző szervezeteket, például baktériumokat, vírusokat és gombákat.
A hörgők nyálkahártyájában lévő aktív komponensek befoghatják az idegen részecskéket és inaktiválhatják a fertőző ágenseket.
Ennek a hörgőnek a funkciója fontos szerepet játszik a szervezet védekezésében, mert megelőzheti az irritációt és a fertőzést, amely gyulladást okozhat a tüdőben.
Betegségek, amelyek károsítják a hörgők és a hörgők működését
Ha a hörgőkben vagy hörgőkben idegen részecskék irritációja vagy légúti fertőzések okozta gyulladások lépnek fel, működésük zavart okozhat, ami számos betegséget okozhat.
Íme néhány olyan betegség, amely a hörgők és a hörgők működésének megzavarása miatt jelentkezhet.
1. Asztma
Ezt a betegséget a hörgők szűkülete jellemzi, így ezeknek a légutaknak a működése megzavarodik.
A hörgők e szűkülését egy ismeretlen kiváltó ok gyulladása okozza.
Az asztma következtében a hörgők légcseréje akadályozott lesz, ami légúti tüneteket, például légszomjat és sípoló légzést (légzési hangokat) okoz.
2. Bronchitis
A torokban vagy az orrban fellépő fertőzések befolyásolhatják a hörgők sejtjeinek működését, és akut hörghurutot okozhatnak. Ez a rendellenesség általában köhögést vált ki, amelyet váladék kísér.
Ezenkívül a hörgők gyulladása nyálka felhalmozódását okozhatja a tüdőben.
Az American Lung Association szerint ez az állapot krónikus vagy hosszú távú légzési problémákat okozhat. Ezért a hörgőgyulladást krónikus hörghurutnak is nevezik.
2. Bronchiectasia
A hörgők működésének gyulladás miatti megzavarása is kiválthatja a nyálka felhalmozódását, amely táptalaj a baktériumok számára. Ezt az állapotot bronchiectasisnak is nevezik.
A hosszabb bronchiectasia a tüdőfunkció csökkenését okozhatja, így más légúti betegségeket, például tüdőgyulladást, COPD-t és tüdőfibrózist is kiválthat.
3. Bronchiolitis
Ez a betegség a fertőzés által okozott hörgőgyulladás miatt következik be légzőszervi syncytialis vírus (RSV).
A vírusfertőzések nyálka felhalmozódását okozzák a hörgőkben, ami súlyos tüdőfunkciós zavarokhoz, például pattogatott kukorica tüdőhöz vezethet.
4. Emfizéma
Az emfizéma fő oka valójában nem a hörgők vagy hörgőcsövek működésének károsodása, hanem az alveolusok és a környező tüdőszövet károsodása.
A légzsákok károsodása azonban a hörgők szerkezetének tönkremenetelét is eredményezi.
A hörgők és hörgők létfontosságú szerepet játszanak a légzési folyamat zavartalan működésében, a légcsere szabályozásától a tüdő fertőzések elleni védelméig.
E légutak működésének megzavarása akut és krónikus légzési rendellenességeket okozhat.
