A véralvadás, más néven koaguláció olyan állapot, amelyben a véralvadás megállítja a vérzést. Ez az állapot előnyös lehet, egészségre is káros lehet, minden ember állapotától függően. Mert bizonyos helyzetekben szükség van a véralvadási mechanizmusra. Azonban veszélyes is lehet. Melyek a folyamat bonyolultságai?
A véralvadás (koaguláció) folyamatában szerepet játszó komponensek
Mi történik, ha a bőr meg van vágva, megsérül vagy felhólyagosodik? A legtöbb seb vérzik, más néven vérzik, még akkor is, ha a seb kicsi, vagy esetleg nem sok vér. Nos, kiderült, hogy az emberi szervezetnek megvan a maga módja a sebek kezelésére, nevezetesen azáltal, hogy véralvadási folyamat vagy koaguláció formájában reagál.
Ez a koaguláció a korábban folyékony vért szilárd anyaggá vagy vérrögdé alakítja. Ez a folyamat fontos annak elkerülése érdekében, hogy a szervezet túl sok vért veszítsen sérülés vagy sérülés esetén. Az orvostudományban ezt a véralvadási folyamatot vérzéscsillapításnak is nevezik.
Ha vérzés lép fel, akár kevés, akár sok, a szervezet azonnal jelet ad az agynak, hogy hajtsa végre a véralvadási folyamatot. Ebben az esetben a test azon része, amelyre leginkább támaszkodik a véralvadás, egy véralvadási faktor, amely a vérben található fehérje.
Mielőtt megismerné a folyamat működését, jó ötlet előre tudni, hogy a szervezet fő összetevői milyen szerepet játszanak.
A vér bizonyos összetevői vagy elemei, amelyek elősegítik a vérzéscsillapítást vagy a véralvadást, a következők:
1. Vérlemezkék
A vérlemezkék, más néven vérlemezkék, chip alakú sejtek, amelyek a vérben találhatók. A vérlemezkéket a csontvelőben lévő megakariocitáknak nevezett sejtek termelik.
A vérlemezkék fő szerepe, hogy vérrögöket vagy vérrögöket képezzenek, így a vérzés megállítható vagy lassítható.
2. Alvadási faktorok vagy véralvadás
A véralvadási faktorok, más néven véralvadási faktorok, egyfajta fehérje, amelyet a máj termel a véralvadás érdekében.
A National Hemophilia Foundation weboldala szerint körülbelül 10 féle fehérje vagy véralvadási faktor van, amelyek szerepet játszanak a véralvadási mechanizmusokban. Később ezek a tényezők a vérlemezkékkel együttműködve vérrögöket vagy vérrögöket hoznak létre, amikor sérülés történik.
A véralvadási faktorok jelenlétét erősen befolyásolja a szervezet K-vitamin szintje. Elegendő K-vitamin hiányában a szervezet nem képes megfelelően előállítani a véralvadási faktorokat.
Éppen ezért a K-vitamin hiányos vagy hiányos emberek hajlamosabbak a túlzott vérzésre, mivel a véralvadási faktorok nem működnek megfelelően.
Hogyan történik a véralvadási folyamat?
A véralvadás mechanizmusa vagy folyamata egy sor kémiai kölcsönhatásban megy végbe, amelyek meglehetősen összetettek. Itt van egy részletes magyarázat:
1. Az erek összeszűkülnek
Ha a test megsérül és vérzik, az azt jelenti, hogy az erek sérültek. Nos, abban az időben az erek összeszűkülnek, ami érszűkületet vagy az erek szűkülését eredményezi.
2. A vérlemezkék elzáródása képződik
A sérült erekben a vérlemezkék azonnal megtapadnak és elzáródást képeznek, így nem jön ki sok vér. Annak érdekében, hogy az elzáródás kialakulásának folyamatát a következő szakaszban lehessen folytatni, a vérlemezkék bizonyos vegyi anyagokat termelnek, hogy más vérlemezkéket hívjanak meg.
3. A véralvadási faktorok vérrögöket képeznek
Ugyanakkor a koagulációs vagy alvadási faktorok olyan reakciót alakítanak ki, amelyet koagulációs kaszkádnak neveznek. A koagulációs kaszkádban a fibrinogén alvadási faktor finom szálakká, úgynevezett fibrinné alakul. Ezek a fibrinszálak csatlakoznak a vérlemezkékhez, hogy megerősítsék az elzáródást.
4. A véralvadási folyamat leáll
Annak érdekében, hogy a véralvadás ne forduljon elő túlzottan, a véralvadási faktorok leállnak, és a vér visszaveszi a vérlemezkéket. A seb fokozatos gyógyulása után a korábban kialakult fibrinszálak megsemmisülnek, így a sebben már nincs elzáródás.
Problémák, amelyek a véralvadási folyamatban jelentkezhetnek
Bár ez az első reakció, amikor sérülés történik, a véralvadási folyamat nem mindig megy zökkenőmentesen. Néhány ember, akinek véralvadási rendellenességei vannak, minden bizonnyal befolyásolja ezt a folyamatot és egészségi állapotukat, például:
Károsodott véralvadás
Egyes esetekben vannak olyan emberek, akik olyan genetikai mutációval születnek, amely bizonyos véralvadási faktorok hiányát okozza a szervezetben.
Ha a véralvadási faktorok száma nem elegendő, a véralvadási folyamat megszakad. Ennek eredményeként a vérzés tovább tarthat, és nehéz megállítani például hemofíliában szenvedőknél.
Súlyosabb esetekben akkor is előfordulhat vérzés, ha a személy nem sérült, vagy bármilyen sérülése van. Valójában a belső szervekben is előfordulhat vérzés, vagy belső vérzés. Ez az állapot életveszélyes lehet.
Hiperkoaguláció
A hiperkoaguláció a véralvadási zavarokkal ellentétes állapot, amelyben a véralvadási folyamat túlzottan fellép annak ellenére, hogy nincsenek sérülések.
Ez az állapot ugyanolyan veszélyes, mert a vérrögök eltömíthetik az artériákat és a vénákat. Ha az erek elzáródnak, a szervezet nem tudja teljes potenciálját kihasználni az oxigéndús vért. Ez növelheti a halálos szövődmények kialakulásának kockázatát, mint például:
- stroke
- Szívroham
- Tüdőembólia
- Veseelégtelenség
- Mélyvénás trombózis
Terhesség alatt vérrögök képződhetnek a medence vagy a lábak vénáiban, ami súlyos terhességi szövődményeket, például koraszülést, vetélést és anyai halált okozhat. Éppen ezért a hiperkoaguláció olyan állapot, amelyet nem szabad alábecsülni.
A vérbetegségek ellenőrzésére végzett vizsgálatok egyike a véralvadási faktor koncentrációjának vizsgálata. Ez a teszt hasznos annak megállapítására, hogy milyen típusú véralvadási faktorok csökkennek a szervezetből.
A vérzési rendellenességtől függően kezelőorvosa olyan kezelési tervet készít, amely megfelel az Ön egészségi állapotának. Nehezen elállítható vérzés esetén a gyakran alkalmazott gyógyszerek koncentrátumok, amelyek helyettesítik a szervezetben csökkent véralvadási faktorokat. Eközben a véralvadási zavarok általában vérhígítókkal kezelhetők.
A véralvadási zavarok korai kezelésével ez nagyban segít csökkenteni a szövődmények kockázatát.
