A vérszegénység egy olyan vérbetegség, amelyet a vörösvértestek számának a normál határértékhez képesti hiánya jellemez. Ezért ezt az állapotot vérszegénységnek is nevezik. A vérszegénységnek különféle típusait azonosították. Ezek a típusok a vérszegénység oka és a tünetek alapján megkülönböztetett osztályozásba tartoznak. A vérszegénység típusának ismerete megkönnyítheti a vérszegénység megfelelő kezelésének vagy megelőzésének meghatározását.
Mi a vérszegénység osztályozása?
A vérszegénység leggyakoribb osztályozása a vérben lévő összes vörösvértest vagy hemoglobin koncentrációján alapul. A hemoglobin egy vasban gazdag fehérje, amely a vér vörös színét adja. Ez a fehérje segít a vörösvértesteknek oxigént szállítani a tüdőből a test többi részébe.
Ha hemoglobinhiánya van, minden sejtje, szövete és szerve nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, amelyek általában a vérrel együtt utaznak. Ennek eredményeként ok nélkül fáradtnak vagy gyengének érezheti magát. A vérszegénység egyéb tüneteit is tapasztalhatja, például légszomjat, szédülést vagy fejfájást, vagy sápadt bőrt.
Tudjon meg többet a hemoglobinról (Hb)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vérszegénység olyan állapot, amelyben a hemoglobinszint kevesebb, mint 12 g/dl (gramm per deciliter) felnőtt nőknél, vagy kevesebb, mint 13,0 g/dl felnőtt férfiaknál.
Innentől kezdve a vérszegénység súlyossági osztályozása enyhe, közepes és súlyos csoportba sorolható, attól függően, hogy milyen alacsony a vér hemoglobinszintje.
A vérszegénység osztályozása tovább osztható a termelt vörösvértestek alakjának jellemzői alapján, amelyek a következők:
- Makrocita (nagy vörösvértestek), például megaloblasztos vérszegénység, B12- és foláthiányos vérszegénység, májbetegség okozta vérszegénység és hypothyreosis miatti vérszegénység.
- Mikrocitikus (túl kicsi vörösvértestek), például sideroblasztos vérszegénység, vashiányos vérszegénység és talaszémia.
- Normocita (normál méretű vörösvértestek), pl. vérzés miatti vérszegénység (vérzéses anémia), krónikus betegség vagy fertőzés miatti vérszegénység, autoimmun hemolitikus anémia, aplasztikus anémia.
Vannak olyanok is, akik a kiváltó ok szerint osztják fel a vérszegénység típusait, nevezetesen a csontvelőben a vörösvértestek károsodott képződéséből adódó vérszegénységet, a vérzés miatti vérszegénységet (a szervezetből származó sok vér elvesztése) és a koraszülött miatti vérszegénységet. az eritrociták elpusztítása.
Melyek a vérszegénység típusai?
A fenti besoroláson kívül jelenleg több mint 400 vérszegénység-típust azonosítottak a világon. A vérszegénységnek azonban 9 típusa van, amelyek a leggyakoribbak, beleértve:
1. Vashiányos vérszegénység
A vashiányos vérszegénység a vérszegénység egy fajtája, amely a vér vashiánya miatt következik be. Elegendő vas hiányában a szervezet nem tud elegendő hemoglobint termelni ahhoz, hogy oxigént szállítson a test összes szövetébe.
A vashiányt általában az egészséges élelmiszerekből származó tápanyagbevitel hiánya vagy véletlen trauma okozza, amely sok vérzést okoz, így a vaskészletek elvesznek.
2. Vitaminhiányos vérszegénység
Ahogy a neve is sugallja, ez a fajta vérszegénység akkor fordul elő, ha a szervezet nem jut vitaminokhoz, amelyek fontos szerepet játszanak az egészséges vörösvértestek képződésében. E vitaminok egy része a B12-, B9-vitamin vagy folsav (más néven folsav) és C-vitamin. A megaloblasztos vérszegénység és a vészes vérszegénység olyan típusú vérszegénység, amelyet kifejezetten a B12-vitamin vagy foláthiány okoz.
A vitaminhiányos vérszegénységet a tápláló táplálék hiánya mellett emésztőrendszeri vagy táplálékfelszívódási problémák is okozhatják. Előfordulhat fekélyproblémákkal vagy bélrendszeri rendellenességekkel, például cöliákiában szenvedő embereknél, akiknek nehézségei vannak a B12-vitamin, a C-vitamin vagy a folsav megfelelő feldolgozásában vagy felszívódásában.
Másrészt a vitaminhiányos vérszegénység kockázata is megnőhet, ha a szervezet vitaminszükséglete megnő, de az ennek kielégítésére tett erőfeszítések még mindig nem elegendőek, például terhes nők és rákos betegek esetében.
3. Aplasztikus vérszegénység
Az aplasztikus vérszegénység olyan állapot, amikor a szervezet nem termel elegendő mennyiségű új egészséges vörösvértestet. Ez egy meglehetősen súlyos állapot, de ritka. Ez az állapot a csontvelő károsodása vagy rendellenességei miatt következik be. Maga a csontvelő egy őssejt, amely vérkomponenseket termel, a vörösvértestektől, fehérvérsejtektől és vérlemezkéktől kezdve.
A csontvelő károsodása lelassíthatja vagy leállíthatja az új vérsejtek termelését. Tehát az aplasztikus anémiában szenvedő emberek csontvelője üres (aplasztikus) vagy nagyon kevés vérsejtet tartalmazhat (hipoplasztikus).
4. Sarlósejtes vérszegénység
A sarlósejtes vérszegénység az öröklődés miatti vérszegénység osztályozásába tartozik. Az ilyen típusú vérszegénységet a vérben lévő hemoglobinképző gén genetikai hibája okozza. A sarlósejtes vérszegénység kockázatának lehet kitéve, ha egyik szülőjének génmutációja van, amely sarlósejtes vérszegénységet vált ki.
Ez a genetikai mutáció azt eredményezi, hogy a keletkező vörösvértest-darabok félhold alakúak, merev és ragadós textúrájúak. Állítólag az egészséges vörösvértestek kerekek és laposak, amelyek könnyen áramlanak az erekben.
5. Thalassemiás vérszegénység
A talaszémia szintén a vérszegénység egy fajtája, amely családokban fordul elő. A talaszémia akkor fordul elő, amikor a szervezet abnormális hemoglobint termel. Ennek eredményeként a vörösvértestek nem tudnak megfelelően működni, és nem szállítanak elegendő oxigént.
A rendellenes vérsejteket genetikai mutációk vagy bizonyos fontos gének elvesztése okozzák a vérképző tényezőkben.
A talaszémia tünetei az állapot súlyosságától és típusától függenek. A mérsékelt vagy súlyos thalassemiában szenvedőknél fennáll a növekedési problémák, a lép megnagyobbodása, a csontproblémák és a sárgaság kockázata.
6. Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) hiányos vérszegénység
G6PD-hiányos vérszegénység akkor fordul elő, ha a vörösvértestekből hiányzik a G6PD nevű fontos enzim. A G6PD enzim hiánya miatt a vörösvértestek felszakadnak és elpusztulnak, amikor a véráramban lévő bizonyos anyagokkal érintkeznek. A vérszegénység az öröklődés miatti vérhiány típusába tartozik.
Azok számára, akik G6PD-hiányos vérszegénységben szenvednek, fertőzések, súlyos stressz, bizonyos élelmiszerek vagy gyógyszerek fogyasztása károsíthatja a vörösvértesteket. Néhány példa ezekre a kiváltó tényezőkre: maláriaellenes szerek, aszpirin, nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) és szulfa-gyógyszerek.
7. Autoimmun hemolitikus anémia (AHA)
A hemolitikus anémia az öröklődő vagy nem öröklődő, más néven élet során szerzett vérszegénység típusának osztályozása. Az ok nem ismert egyértelműen. Feltehetően ez az autoimmun hemolitikus anémia arra készteti az immunrendszert, hogy az egészséges vörösvérsejteket tévesen fenyegetőnek ismerje fel. Ennek eredményeként az antitestek reagálnak a támadásra és elpusztítják azt.
8. Diamond Blackfan anaemia (DBA)
A Diamond Blackfan anaemia (DBA) egy ritka vérbetegség, amelyet általában gyermekeknél diagnosztizálnak életük első évében. A DBA-s gyermekek nem termelnek elegendő vörösvérsejtet.
A vérszegénység jelei vagy tünetei többnyire 2 hónapos korban jelentkeznek, és a DBA diagnózisát általában a gyermek első életévében állítják fel.
A DBA-ban szenvedő betegek anémia gyakori tüneteit tapasztalják, mint például:
- sápadt bőr
- Álmosság
- Ingerlékenység
- Gyors szívverés
- Szívzörej
Egyes esetekben a DBA-nak nincsenek nyilvánvaló fizikai tünetei. Azonban a DBA-s betegek körülbelül 30-47%-ának vannak születési rendellenességei vagy kóros jellemzői, amelyek általában az arcot, a fejet és a kezeket (különösen a hüvelykujjakat) érintik.
Ezenkívül a DBA-s betegek szív-, vese-, húgyúti és nemi szervek hibái is előfordulhatnak. A DBA-ban szenvedő gyermekek általában rövidebb élettartamúak, és később tapasztalhatják meg a pubertást, mint a normál gyermekek.
A DBA családon keresztül is továbbadható. Az abnormális génzavarral diagnosztizált gyermekgyógyászati betegek körülbelül felét azonosították, és ez hozzájárulhat a DBA okához. Más DBA-s gyermekeknél nem találtak kóros gént, és az ok ismeretlen volt.
A vérszegénység kezelése magában foglalja a gyógyszereket, a vérátömlesztést és a csontvelő-transzplantációt. A DBA-t egykor olyan betegségnek tekintették, amely csak gyermekeknél fordult elő. Sikeresebb kezeléssel sok gyermek túlélte a felnőttkort, és ma már több felnőtt él együtt a betegséggel.
A DBA-s betegek körülbelül 20%-a remisszióba kerül a kezelés után. A remisszió azt jelenti, hogy a vérszegénység jelei és tünetei több mint hat hónapig eltűntek kezelés nélkül. A remisszió évekig tarthat, de akár végleges is lehet.
A DBA gyakori szövődménye a vas túlterhelése, amely hatással lehet a szívre és a májra. Ez az állapot a kezeléshez szükséges transzfúzió eredménye.
9. Fanconi vérszegénység
A Stanford Children's Health-től idézve a Fanconi-vérszegénység olyan vérbetegség, amelyben a csontvelő nem termel elegendő vérsejtet, vagy rendellenes vérsejteket hoz létre. Ez az állapot családokban is előfordulhat, nemzedékről nemzedékre öröklődik.
A legtöbb Fanconi-vérszegénységet 2-15 éves kor között diagnosztizálják. Az ilyen vérszegénységben szenvedők csak 20-30 évig élhetnek.
Íme a Fanconi-vérszegénység néhány jele és tünete:
- Születési rendellenességek, amelyek érintik a vesét, a kezet, a lábat, a csontokat, a gerincet, a látást vagy a hallást
- Alacsony születési súly
- Étkezési nehézség
- Az evési vágy hiánya
- Tanulásban akadályozott
- Késleltetett vagy lassú növekedés
- kis fej
- Fáradtság
- Vérszegénység vagy alacsony vérszám
A Fanconi-vérszegénységben szenvedő nők később menstruálhatnak, mint más nők, és nehézséget okoz a fogamzás vagy a szülés. Korai menopauzát is tapasztalhatnak.
A Fanconi-vérszegénység növelheti bizonyos típusú rák kialakulásának kockázatát, mint például a leukémia, a szájban vagy a nyelőcsőben kialakuló daganatok, valamint a reproduktív szervek rákja.
10. Sideroblastos vérszegénység
A sideroblasztos vérszegénység egy ritka típusú anémia, amelyet a vas túlterhelése jellemez.
A sideroblasztos vérszegénységet az okozza, hogy a csontvelő éretlen vérsejteket termel (sideroblast) gyűrű alakú, porckorongok helyett, mint az egészséges vörösvértestek (eritrociták).
A sideroblasztos vérszegénységben szenvedő betegek szervezetében van vas, de nem tudja beépíteni a hemoglobinba. A hemoglobin egy fehérje, amelyre a vörösvértesteknek szükségük van az oxigén hatékony szállításához.
A szervezetben lévő vasfelesleg miatt az éretlen sejtek sok szabad gyököt tartalmaznak, amelyek elpusztíthatják az egészséges vörösvértesteket. Ennek eredményeként a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el és csökken a számuk.
A sideroblasztos vérszegénység tünetei hasonlóak a vérszegénység általános tüneteihez, mint például a fáradtság és a légzési nehézség. Néhány egyéb sideroblasztos anémia tünet, amely megjelenhet, a következők:
- Sápadt bőrszín
- Gyors szívverés (tachycardia)
- Fejfájás
- Szívdobogás
- Fájdalom a mellkasban
A sideroblasztos vérszegénység olyan állapot, amely bizonyos kezelésekkel kezelhető, például B6-vitamin-kiegészítőkkel, vascsökkentő gyógyszerekkel, vérátömlesztéssel és csontvelő-transzplantációval.
Bár a vérszegénység bizonyos típusai öröklöttek és elkerülhetetlenek, a vérszegénység más típusai is megelőzhetők, ha tápláló, vérserkentő ételeket fogyasztanak, és kielégítik a vörösvértestek képződésében szerepet játszó vitaminok szükségletét.
