Urológia

Vesevizsgálati útmutató a betegségek kimutatásához

Ha a vese szerve bab alakú, akkor baj van, az bizony rossz hatással van az egészségre. Tekintse meg a vesefunkciós teszt útmutatóját, hogy megtudja, mennyire jól végzik a vesék a feladatukat a következő áttekintésben.

Vizsgálatok és vesefunkciós vizsgálatok kiválasztása

Általában a most fellépő vesebetegség nem mutat súlyos tüneteket. Ezért a vesefunkció ellenőrzése az egyetlen módja annak, hogy megtudja, milyen állapotban van a vesék abban az időben.

Valójában a vesefunkció ellenőrzése erősen ajánlott azoknak, akiknek vannak vesebetegség kockázati tényezői, például cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvednek.

Az alábbiakban a veseműködés ellenőrzésére és a szekréciós rendszer egyik legfontosabb szervének rendellenességeinek kimutatására szolgáló tesztek válogatását mutatjuk be.

1. Kreatinin-clearance teszt

A vesefunkció mérésére szolgáló egyik teszt, amelyet általában az orvosok végeznek, a kreatininvizsgálat. A kreatinin egy salakanyag a vérben, amely az izomtevékenységből származik. Általában a vesék távolítják el a vérből.

Ha a vesék nem működnek optimálisan, a kreatinin szintje megemelkedik és felhalmozódik a vérben. A szérum kreatinin a vér kreatininszintjének mérésére szolgál, és egy olyan számot ad, amely diagnosztizálja a vese szűrését.

Ne feledje, hogy a vér kreatininszintje kortól, rassztól és testmérettől függően személyenként változhat.

Általában a kreatininszint nőknél 1,2-nél nagyobb, férfiaknál pedig 1,4-nél magasabb veseproblémák jele lehet. Ezután az orvos a szérum kreatinin-teszt eredményeit fogja használni a GFR kiszámításához.

2. Glomeruláris szűrési sebesség (GFR)

A szervezet fő szűrőrendszereként a vesék kis glomerulusokkal vagy szűrőkkel rendelkeznek, amelyek segítenek eltávolítani a salakanyagokat a vizeleten keresztül.

Ha a vesék nem működnek megfelelően, a glomerulusok nem szűrnek optimálisan. Ezért szükség van egy tesztre a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) mérésére, ha úgy tűnik, hogy valakinél fennáll a vesebetegség kockázata.

Ez a vizsgálat meglehetősen egyszerű, mégpedig úgy, hogy a vér kreatininszintjét felhasználják és képletbe helyezik.

A használt képletek általában életkortól, nemtől, illetve néha súlytól és etnikai hovatartozástól függően változnak. Például az életkor előrehaladtával a GFR értéke csökkenni fog.

A normál GFR általában 90 körül van. Ha 60 alatti eredményt kap, lehetséges, hogy a veséi nem működnek megfelelően. A 15 alatti GFR azt jelzi, hogy veseelégtelenség kezelésére van szüksége, például dialízisre vagy transzplantációra.

3. Vér karbamid-nitrogén (NUD)

A vér karbamid-nitrogénje (NUD) a karbamid salakanyagokból származó nitrogén mennyiségének mérésére szolgál a vérben.

Ez a veseműködés ellenőrzésére szolgáló teszt azt a karbamidot vizsgálja, amely akkor keletkezik, amikor a fehérje lebomlik a szervezetben és kiválasztódik a vizelettel.

Ha a veséi nem képesek normálisan eltávolítani a karbamidot a vérből, a NUD szintje is megemelkedik. Az egészséges vesékben a vér karbamid-nitrogénszintje általában 7 és 20 között van.

Számos oka van annak, hogy miért emelkedik a NUD szint, például szívelégtelenség, kiszáradás és túl sok fehérje fogyasztása, amelyek a vesebetegség kockázati tényezői lehetnek.

4. Ultrahang és CT vizsgálat

Az ultrahangos eljárásokat nem csak terhességi vizsgálati eljárásként végezzük, hanem a vesékről is képet kaphatunk.

Ez a vesefunkciós teszt hanghullámokat használ a vesék helyzetében és méretében jelentkező rendellenességek keresésére. Emellett ultrahangos vizsgálattal azt is kimutatják, hogy vannak-e bizonyos akadályok a vesékben, például vesekő vagy daganat.

Másrészt a CT-vizsgálat kontrasztfestéket használ a vesék képeinek összehasonlítására, amelyek a szerv mérete, helyzete és elzáródása alapján is keresik a rendellenességeket.

5. Vese biopszia

A vesebiopszia a vesefunkció mérésére szolgáló teszt, amely egy kis darab veseszövetet távolít el, hogy mikroszkóp alatt meg lehessen vizsgálni.

Ezt a vesevizsgálati eljárást egy vékony, éles hegyű tű segítségével végzik a veseszövet apró darabjainak szeletelésére.

Ily módon a patológus vagy a betegség diagnosztizálásával foglalkozó szakember meg tudja határozni, hogy milyen típusú betegséget tapasztal. Ezt az információt használjuk fel annak megállapítására, hogy milyen típusú vesebetegség kezelés a megfelelő az Ön számára.

6. Vizeletvizsgálat

Egyes vizeletvizsgálatokhoz csak egy kis csésze vizeletre lehet szükség. Ez azonban nem vonatkozik a veseműködést ellenőrző vizsgálatokra.

A vese rendellenességeinek kimutatására végzett vizeletvizsgálat általában egy teljes napot vesz igénybe, hogy megtudja, mennyi vizeletet termelnek a vesék egy nap alatt.

Ez az eljárás azt is megmutatja, hogy valamelyik fehérje nem szűrődik-e ki megfelelően a veséből a vizeletbe. Íme néhány vizeletvizsgálat a teljes vesevizsgálathoz.

  • Vizeletvizsgálat, elemezze a vizelet színét, koncentrációját és tartalmát.
  • A vizelet fehérje, a vizeletvizsgálat része, de külön mérőpálca-teszttel kell elvégezni.
  • Mikroalbuminuria, kis mennyiségű albumin nevű fehérjét észlel a vizeletben.
  • Kreatinin összehasonlítás, összehasonlítva a vizeletmintában lévő kreatinint vérmintával.

7. Vérnyomás ellenőrzés

Ha a vérnyomásmérés eredménye elég magas, orvosa javasolhatja, hogy végezzen vizsgálatokat a teljes veseműködés mérésére. Ennek oka, hogy a magas vérnyomás növeli a vesebetegségek kockázatát.

Ezért kérdezze meg kezelőorvosát, mi a normális vérnyomás az Ön állapotának megfelelően. Ha túl magas, ne felejtse el követni az orvos utasítása szerinti kezelési lépéseket.

Mikor kell vesefunkciós vizsgálatot végezni?

A veseműködés ellenőrzésére szolgáló tesztek fontos eljárás a veseproblémák diagnosztizálása és meghatározása során. Valójában nem kevesen vannak olyanok, akik nem mutatják a vesebetegség tüneteit, de rendszeres vizsgálatot igényelnek.

Tulajdonképpen bárkinek el kell végeznie a vesefunkciós vizsgálatokat, függetlenül attól, hogy egészségesnek érzi magát, vagy tüneteket mutat.

Az Országos Diabétesz és Emésztő- és Vesebetegségek Intézetének elindításával több csoport is javasolt a vese rendszeres ellenőrzésére, nevezetesen:

  • cukorbetegek,
  • kórtörténetében magas vérnyomás szerepel
  • szívbetegségben szenved, és
  • vesebetegségben szenvedő családtagja van.

Minél hamarabb végzik el a vesefunkciós vizsgálatot, annál könnyebben tudja az urológus korán felismerni a veseproblémákat és csökkenteni a szövődmények kockázatát.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found