Mozgásszervi egészség

Az izommunka mechanizmusának megértése az emberi testben -

Az emberi test a csontok és az izmok miatt tud mozogni, amelyek az emberi mozgásrendszer fontos részét képezik. Ha a csontokat passzív mozgásnak tekintjük, akkor az izmok aktív mozgást jelentenek, amelyek képesek a csontokat mozgatni. Nos, de előtte tudod, hogyan működnek az izmok? Tekintse meg a teljes értékelést a következő cikkben.

Az izmok hatásmechanizmusa emberben

Aktív mozgáseszközként az izmok az emberi csontvázat passzív mozgási eszközként, izomösszehúzódással és -lazítással tudják mozgatni. Az izmok azonban más testrészeket is megmozgathatnak, például a szívet, az emésztőrendszert, a légutakat, a keringési rendszert és a reproduktív rendszert.

Az izomműködés mechanizmusa akkor kezdődik, amikor az izom ingert vagy jelet kap egy motoros neurontól, amely összehúzódást okoz. Az izomösszehúzódás az, ami mozgást okoz a testedben.

Gyakran úgy gondolják, hogy az izomösszehúzódás akkor következik be, amikor egy izom megrövidül, de az izomfeszülés nem mindig az izomhossz változásából ered. Ennek az az oka, hogy az izomösszehúzódásoknak többféle típusa van, amelyeket két változó különböztet meg, nevezetesen a hosszúság és az izomfeszültség.

Az izomösszehúzódás típusai

Mielőtt többet megtudna arról, hogy az izmok milyen mechanizmussal dolgoznak a fellépő összehúzódásokon, először meg kell értenie az előforduló izomösszehúzódások típusait:

1. Koncentrikus összehúzódások

Ez a fajta összehúzódás általában akkor következik be, amikor az izmokat egy tárgy felemelésére vagy mozgatására használják. Ekkor az összehúzódás az izom feszültségének megjelenésével kezdődik, ami miatt az izom megrövidül.

Csak akkor lesznek elég erősek az izmok a tárgy felemeléséhez. Ez a típus az egyik leggyakoribb izom-összehúzódás. Ebben az izomösszehúzódási mechanizmusban a generált erő mindig kisebb, mint a maximális izomerő.

Amikor az izmok által egy tárgy felemeléséhez szükséges erő csökken, az összehúzódás sebessége nő. Ez addig történik, amíg az izom el nem éri a maximális összehúzódási sebességét.

2. Excentrikus összehúzódás

A következő típust excentrikus összehúzódásnak nevezik, ami egy izommozgás, amely megnyújtja vagy nyúlik. Az izom működési mechanizmusa, amikor ez az összehúzódás bekövetkezik, az, hogy az izomrostok megnyúlnak az izmon kívülről érkező erő hatására, amely nagyobb, mint amit maga az izom képes előállítani.

Két dolgot kell emlékezned az izmok hatásmechanizmusával kapcsolatban ebben az excentrikus összehúzódásban. Először is, az összehúzódás által generált nyomás nagyon magas az izom maximális erejéhez képest.

Az excentrikus összehúzódás egyik példája az, amikor egy tárgyat lassan le akarunk tenni. Excentrikus összehúzódások fordulnak elő, mert a karhajlítóknak aktívnak kell lenniük a leeső tárgy irányításához. Ez azt jelenti, hogy valami nagyon nehéz dolgot akkor is elhelyezhet, ha nem tudja felemelni.

Másodszor, az így létrejövő izomfeszültség nem függ az izom nyújtásának sebességétől. Ez azt jelenti, hogy a vázizmok ellenállnak a megnyúlásukkor keletkező erőknek.

Ha erősítő edzést végez a súlyzók, ezek az összehúzódások akkor következnek be, amikor leereszkedik súlyzók a válltól a négyfejűvel párhuzamos irányban. Lehet, hogy ezen a ponton érezheti az izom megnyúlását.

3. Izometrikus összehúzódás

Ezt a fajta izom-összehúzódást statikus összehúzódásnak is nevezik. Ennek az az oka, hogy az előző típusú összehúzódásokkal ellentétben az izom nem rövidül vagy hosszabbodik meg, hanem normál hosszában marad.

Izometrikus összehúzódásra példa az, amikor egy tárgyat tartasz magad előtt. Ekkor a szállított tárgy súlya lehúzódik.

Azonban a kezed és a karjaid egyenlő erővel küzdenek felfelé. Mivel nem emeli fel vagy engedi le a karját, a bicepsz izometrikusan összehúzódik.

Az izometrikus összehúzódás során keletkező erő teljes mértékben függ az izom hosszától az összehúzódás időpontjában.

Az izommunka mechanizmusának szakaszai

Az esetlegesen előforduló izomösszehúzódások különféle típusainak megértése, valamint az összehúzódások mechanizmusának tanulmányozása után itt az ideje, hogy megértsük az izomműködési mechanizmus szakaszait. Az alábbiakban áttekintést adunk az izmok működési mechanizmusáról, amelyeket tudnia kell.

1. Az izmok stimulációt kapnak a központi idegrendszertől

Mint korábban említettük, az izommunka mechanizmusa egy jellel vagy ingerrel kezdődik, amely összehúzódást okoz. Igen, ez a jel vagy inger a központi idegrendszerből származik, ami agyi vagy gerincvelői tevékenység miatt következik be.

2. Az agyból származó stimuláció kémiai reakciókat vált ki

A jelet az acetilkolin nevű vegyi anyag veszi. Ezek a vegyszerek különféle kémiai reakciókat okoznak az izmokban. Az egyik ilyen a Ca² (kalcium) ionok felszabadulása a szarkoplazmatikus retikulumból.

A Texas A&M Egyetem Mezőgazdasági és Élettudományi Kollégiuma szerint ez a kémiai reakció a troponin és a tropomiozin mozgását is serkenti az aktinban és a miozinvegyületekben. Ez a mozgás izomösszehúzódást vált ki.

3. Az izomlazulás folyamata

Az izomműködési mechanizmus következő szakasza az izomlazulás folyamata, miután a központi idegrendszer már nem küldi az ingert vagy jelet. Ekkor a stimuláció következtében fellépő kémiai reakciók normalizálódnak.

Így azok az izmok, amelyek a fellépő kémiai reakciók miatt összehúzódtak vagy megrövidültek, megnyúlnak és ellazulnak.

Ennek ellenére az izomhatás mechanizmusa eltérő lehet, és az izom típusától függ.

Az izmok hatásmechanizmusa típusonként

Az emberi testben háromféle izom található. Mindegyiknek más az izomműködési mechanizmusa.

1. Vázizmok

A vázizmok azok az izmok, amelyeket tudatosan irányíthatsz, mivel mozgásra használják őket. A vázizmok, más néven vázizmok, olyan izmok, amelyek csontokhoz kapcsolódnak.

Ezért, amikor ezt az izmot mozgatja, az izomhoz kapcsolódó csontok is elmozdulnak. Ezeket az izmokat és csontokat inak kötik össze, amelyek az izmok összehúzódásakor elmozdulnak.

2. Sima izom

Eközben a simaizom egy olyan izomtípus, amelyet nem lehet tudatosan irányítani. A simaizom megtalálható a test szerveiben, például az erekben, az emésztőrendszerben, a húgyutakban és a méhben.

Ennek az izomnak a hatásmechanizmusa automatikusan megtörténik, ahol az izom lassan, a saját ritmusával összehúzódik, a testében fellépő tevékenység alapján.

3. Szívizom

A simaizomhoz hasonlóan a szívizom mozgását sem tudod tudatosan irányítani. A szívizom működési mechanizmusa is automatikusan, a szervezet szükségleteinek megfelelően, meghatározott ritmussal történik.

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found