A tüdő olyan szervek, amelyek feladata a beáramló levegő feldolgozása és az oxigén és a szén-dioxid elválasztása. Ez a szerv két párból áll, amelyek mindegyike eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Kíváncsi a funkcióra és a tüdő mely részei? Gyerünk, tudjon meg többet az emberi tüdő anatómiájáról.
Mi a tüdő anatómiája és funkciói?
Alapvetően a jobb és a bal tüdő eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Egy felnőtt ember bal tüdeje körülbelül 325-550 grammot nyom. Eközben a jobb tüdő körülbelül 375-600 grammot nyom.
Minden tüdő több részre oszlik, amelyeket lebenyeknek neveznek, nevezetesen:
- A bal tüdő két lebenyből áll. A szív az alsó lebenyben található horonyban (szívbevágás) található.
- A jobb tüdőnek három lebenye van. Ezért a jobb tüdő mérete és súlya nagyobb, mint a bal tüdőé.
A tüdőt egy mediastinum nevű terület választja el. Ezen a területen található a szív, a légcső, a nyelőcső és a nyirokcsomók. A tüdőt a mellhártya néven ismert védőmembrán borítja, és izmos rekeszizom választja el a hasüregtől.
A tüdő anatómiájának teljesebb megismeréséhez tekintse meg a következő képet.
Tüdőanatómia Forrás: Discovery Lifesmap A Canadian Cancer Society összefoglalója a tüdő anatómiájának teljes magyarázata:
1. Mellhártya
Az első tüdőanatómia, amelyet megvitatunk, a mellhártya. A mellhártya egy vékony, kétrétegű membrán, amely a tüdőt béleli.
Ez a réteg folyadékot választ ki (pleurális folyadék) savós folyadékként ismert. Feladata a tüdőüreg belsejének megkenése, hogy ne irritálja a tüdőt, amikor kitágul és légzéskor összehúzódik.
A mellhártya két rétegből áll, nevezetesen:
- Belső mellhártya (zsigeri), amely a tüdő melletti bélés
- A külső (parietális) mellhártya az a réteg, amely a mellkas falát béleli
Eközben a két réteg közötti területet pleurális üregnek nevezik.
A következő típusú betegségek jelentkezhetnek, ha a mellhártya problémás:
- Mellhártyagyulladás
- Mellkasi folyadékgyülem
- Pneumothorax
- hemothorax
- Pleurális daganat
2. Bronchi (bronchi)
A hörgők a légcső ágai, amelyek a légcső (légcső) után fekszenek a tüdő előtt. A hörgők olyan légjáratok, amelyek biztosítják a levegő megfelelő átjutását a légcsőből az alveolusokba.
A hörgők amellett, hogy a levegő be- és kiáramlását biztosítják, a fertőzés megelőzésére is szolgálnak. Ennek az az oka, hogy a hörgőket különböző típusú sejtek bélelik, beleértve a csillós (szőrös) és nyálkás sejteket. Ezek a sejtek csapdába ejtik a betegséget hordozó baktériumokat a tüdőbe jutástól.
Ha a hörgők problémásak, a következő betegségek támadhatnak meg:
- Bronchiectasis
- Bronchospasmus
- Bronchiolitis
- Bronchopulmonalis dysplasia
3. Bronchioles (Bronchioles)
Minden fő hörgő kisebb hörgőkre oszlik vagy ágazik (a falakban kis mirigyek és porcok vannak). Ezek a kisebb hörgők végül még kisebb csövekre, úgynevezett hörgőkre osztódnak.
A hörgők a hörgők legkisebb ágai, amelyek nem rendelkeznek mirigyekkel vagy porcokkal. A bronchiolák feladata a levegő szállítása a hörgőkből az alveolusokba.
Ezenkívül a hörgőcsövek szabályozzák a légzési folyamat során belépő és távozó levegő mennyiségét.
Ha a tüdőnek ez a része problémás, a következő betegségeket tapasztalhatja:
- Asztma
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
4. Alveolusok
A tüdő anatómiájának ez a része a legkisebb csoport, az úgynevezett alveoláris zsákok a bronchiolák végén. Mindegyik alveolus egy homorú alakú üreg, amelyet sok apró kapilláris vesz körül.
A tüdő zsírok és fehérjék keverékét termeli, amelyet pulmonális felületaktív anyagoknak neveznek. Ez a zsír- és fehérjekeverék bevonja az alveolusok felszínét, és megkönnyíti a tágulást és leeresztést minden egyes lélegzetvételnél.
Az alveolusok (alveolusok) az oxigén és a szén-dioxid cseréjének helyeként működnek. Az alveolusok ezután felszívják az oxigént a hörgők által szállított levegőből, és a vérbe juttatják.
Ezt követően a szén-dioxid, amely a testsejtek salakanyaga, a vérből az alveolusokba áramlik, hogy kilélegezzenek. Ez a gázcsere az alveolusok és a kapillárisok nagyon vékony falain keresztül történik.
Ha az alveolus problémás, a következő betegségek kísérhetik Önt:
- Kardiogén és nem kardiogén tüdőödéma
- Tüdővérzés, általában vasculitis miatt (pl. Chuurge-Strauss)
- Tüdőgyulladás
- Alveoláris proteinózis és amiloidózis
- Bronchoalveoláris karcinóma
- Alveoláris microlithiasis
Hogyan működik a tüdő?
Tüdeje és légzőrendszere lehetővé teszi, hogy a levegőben lévő oxigén bejusson a szervezetébe, és lehetővé teszi, hogy szervezete kilégzésével megszabaduljon a levegőben lévő szén-dioxidtól.
Kilégzéskor a rekeszizom felfelé mozdul, és a mellkasfal izmai ellazulnak. Ez a mellkasi üreg összehúzódását okozza, és az orron vagy a szájon keresztül kiszorítja a levegőt a légzőrendszerből.
Ezután a tüdeje és a légzőrendszere az alábbi lépéseket hajtja végre:
- Minden alkalommal, amikor belélegzik, a levegő kitölti a milliónyi alveolus nagy részét
- Az oxigén az alveolusokból a vérbe a kapillárisokon (kis vérereken) keresztül jut el, amelyek az alveolusok falát borítják.
- Az oxigént a hemoglobin veszi fel a vörösvértestekben
- Ez az oxigénben gazdag vér visszaáramlik a szívbe, amely az artériákon keresztül a szövetekbe, majd a test többi részébe pumpálja.
- A testszövetek apró kapillárisaiban a hemoglobinból származó oxigén a sejtekbe kerül
- A szén-dioxid a sejtekből a kapillárisokba kerül
- A szén-dioxidban gazdag vér a vénákon keresztül visszatér a szívbe
- A szívből ez a vér a tüdőbe pumpálódik, ahol a szén-dioxid az alveolusokba kerül, hogy kilélegezzen a testből.
