A vizelet az anyagcsere-hulladék eredménye, amely a vesékből történő kiválasztódáson megy keresztül, majd a húgyúton keresztül távozik a szervezetből. A vizelet általában olyan anyagokat tartalmaz, amelyekre a szervezetnek már nincs szüksége, ezért el kell távolítani, mert megmérgezheti a szervezetet.
Szóval, hogyan zajlik a vizeletképződés folyamata?
Az emberi húgyúti rendszer anatómiája
A húgyúti rendszer (urinary / urology) különböző szervekből áll, a veséktől a húgycsőig, a vizelet kiáramlási csatornáig.
Ha ezen szervek közül egy vagy több urológiai problémát tapasztal, a vizeletképződés folyamata is megszakad. Ismerje fel, milyen szervek működnek a vizeletképző folyamatban az emberi testben.
Vese
A vesék fontos szervek a vizelet képződésében. Ez a két bab alakú szerv a bordák alatt található, közel a hát közepéhez. Számos vesefunkció van, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy képes legyen vizelni, az alábbiak szerint.
- Távolítsa el a salakanyagot és a felesleges folyadékot a szervezetből.
- Kiegyensúlyozza a víz és az elektrolit szintjét a szervezetben.
- Hormonokat szabadít fel, amelyek szabályozzák a vörösvértestek termelését.
- A kalcium és a foszfor szabályozásával segít megőrizni a csontok egészségét.
A vesék ezután a karbamidot a nefronoknak nevezett apró szűrőegységeken keresztül távolítják el a vérből. Mindegyik nefron általában apró vérkapillárisokból (glomerulusokból) és apró csövekből (vesetubulusokból) álló gömbből áll.
A vízzel és más hulladékokkal együtt a karbamid vizeletet képez, amikor áthalad a nefronokon és a vesetubulusokba jut.
Húgyvezeték
Az ureterek két kis cső, amelyek a vizeletet a vesékből a hólyagba szállítják. Az ureterek falában lévő izmok általában továbbra is feszülnek és ellazulnak, hogy lehetővé tegyék a vizelet kiáramlását a vesékből.
Ha a vizelet ismét megemelkedik vagy magára marad, vesebetegségek, például vesefertőzések léphetnek fel. 10-15 másodpercenként kis mennyiségű vizelet jut az ureterből a hólyagba.
Hólyag
A hólyag egy üreges, háromszög alakú szerv, amely a has alsó részén található. Ezt a szervet szalagok tartják a helyükön, amelyek más szervekhez és a medencecsontokhoz kapcsolódnak.
A hólyag fala is ellazul és megfeszül, hogy lehetővé tegye a vizelet tárolását. Egy egészséges hólyag általában 300-500 ml vizeletet képes tárolni 2-5 órán keresztül.
Ezért fontos az egészséges húgyhólyag fenntartása, hogy a vizeletképződés folyamata ne zavarjon, és vizelése egyenletes maradjon.
Húgycső
A vesék által termelt és az ureterekből és a hólyagból eltávolított vizelet a húgycsövön keresztül távozik. Ez a húgyúti szerv felelős a húgyhólyag és a húgyúti nyíláshoz a pénisz vagy a hüvely csúcsán.
Normális esetben a húgycső körülbelül 20 cm hosszú férfiaknál. Eközben a nőknél a húgycső mérete körülbelül 4 cm. A húgyhólyag és a húgycső izomgyűrűvel (záróizom) van felszerelve, hogy megakadályozzák a vizelet kifolyását.
A vizelet képződési folyamata
Forrás: Biology Forums A vizelet képződése általában három szakaszból áll, nevezetesen szűrésből (szűrésből), reabszorpcióból (reabszorpció) és augmentációból vagy szekrécióból (gyűjtés).
Szűrés (szűrés)
A vizeletképződés folyamata a vesék segítségével történik. Minden vesében körülbelül egymillió nefron található, amelyek a vizelet képződésének helyei.
Egy adott időpontban a vér körülbelül 20 százaléka áthalad a vesén, hogy kiszűrjük. Ez azért történik, hogy a szervezet eltávolíthassa az anyagcsere-hulladékot (hulladékot), és fenntartsa a folyadékegyensúlyt, a vér pH-ját és a vérszintet.
A vér szűrésének folyamata a vesékben kezdődik. Az anyagcsere-hulladékot tartalmazó vért kiszűrik, mert mérgező lehet a szervezetre.
Ez a szakasz a glomerulusból és a Bowman-kapszulából álló malpighi testben fordul elő. A glomerulus feladata a víz, sók, glükóz, aminosavak, karbamid és egyéb hulladékok szűrése, hogy átjussanak a Bowman-kapszulán.
A szűrés eredményeit elsődleges vizeletnek nevezik. Az elsődleges vizelet, beleértve a karbamidot is, a felhalmozódott ammónia eredménye. Ez akkor fordul elő, amikor a máj aminosavakat dolgoz fel, és a glomerulus szűri.
Reabszorpció
Szűrés után a vizeletképződés következő folyamata a reabszorpció, nevezetesen az újraszűrés. Körülbelül 43 gallon folyadék megy át a szűrési folyamaton. A legtöbb azonban újra felszívódik, mielőtt kiválasztódik a szervezetből.
Ennek a folyadéknak a felszívódása a nefron proximális tubulusában, a disztális tubulusban és a gyűjtőtubulusban történik.
A víz, a glükóz, az aminosavak, a nátrium és más tápanyagok visszaszívódnak a véráramba a tubulusokat körülvevő kapillárisokban. Ezt követően a víz áthalad az ozmózis folyamatán, amely a víz mozgása egy magas koncentrációjú területről egy alacsonyabb koncentrációra. Ennek a folyamatnak az eredménye a másodlagos vizelet.
Általában az összes glükóz újra felszívódik. Ez azonban nem vonatkozik a cukorbetegekre, mert a felesleges glükóz a szűrletben marad.
A nátrium és más ionok nem teljesen szívódnak fel újra, és nagy mennyiségben maradnak a szűrletben.
Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha egy személy több ételt fogyaszt, ami magasabb vérkoncentrációt eredményez. A hormonok szabályozzák az aktív transzport folyamatát, vagyis az olyan ionok, mint a nátrium és a foszfor, újra felszívódnak.
Kiválasztás vagy augmentáció
A szekréció a vizeletképződési folyamat utolsó szakasza. Egyes anyagok közvetlenül a vérből áramlanak a distalis körül, és ezekbe a tubulusokba gyűjtenek.
Ez a szakasz a szervezet azon mechanizmusának is része, amely fenntartja a sav-bázis pH egyensúlyt a szervezetben. A káliumionok, a kalciumionok és az ammónia szintén áthalad a szekréciós folyamaton, csakúgy, mint egyes gyógyszerek. Ez azért történik, hogy a vérben lévő kémiai vegyületek is egyensúlyban maradjanak.
Ez a folyamat az anyagok, például a kálium és a kalcium szekréciójának növelésével valósul meg, amikor ezek koncentrációja magas. Ezenkívül a reabszorpció (reabszorpció) is fokozódik, és alacsony koncentráció esetén csökkenti a szekréciót.
Az ezzel a folyamattal létrehozott vizelet ezután a vese központi részébe, a medencébe áramlik, ahol az ureterekbe áramlik, majd a hólyagban tárolódik. Ezenkívül a vizelet a húgycsőbe áramlik, és vizelés közben kijön.
A vizeletben lévő anyagok
A vizeletképződés szakaszainak megismerése után érdemes lehet azonosítani, milyen anyagokat tartalmaz a vizelet. Ennek oka az, hogy amikor a vér áthalad a vesén, a víz és más vegyületek, például a fehérje és a glükóz visszatér a vérbe.
Eközben a hulladékot és a felesleges folyadékot ártalmatlanítják. Ennek eredményeként ez a folyamat vizeletet termel, amely több anyagból áll, nevezetesen:
- víz,
- karbamid, a fehérjék lebontása során keletkező hulladék,
- urokróm, a pigmentált vér, amely a vizelet sárga színét adja,
- só,
- kreatinin,
- ammónia és
- más vegyületek, amelyeket az epe a májból termel.
Ezért a normál vizelet általában tiszta sárga színű.
A normál vizelet jellemzői szín, szag és mennyiség szerint
Tippek az egészséges húgyúti rendszer fenntartásához
A vizeletképződés folyamata nem megy zökkenőmentesen, ha egy vagy több kapcsolódó szerv megsérül. Ezért fontos, hogy a következő módokon megőrizze húgyúti rendszerük egészségét.
- Napi 8 pohár víz megivásával elégítse ki napi folyadékszükségletét.
- Kövesse az egészséges étrendet, például növelje a sovány fehérje mennyiségét.
- Rendszeres testmozgás, különösen a Kegel-gyakorlatok elvégzése a medenceizmok megfeszítésére.
- Ne tartsa vissza a vizeletet, hogy elkerülje a húgyúti fertőzések kockázatát.
- Szex után vizeljen, hogy megszabaduljon a baktériumoktól a húgycsőben.
Ha urológiai megbetegedésekkel kapcsolatos tüneteket észlel, azonnal forduljon orvoshoz. Így tanácsot kaphat, hogy végezzen vizeletvizsgálatot az Ön által tapasztalt betegség diagnosztizálására.
